Mi komolyan gondoljuk, hogy segíteni kell az egészségügyben.
„Az erőforrástárca vezetői azt mondják: tíz éve nem volt béremelés a magyar egészségügyben. Tudunk róla: tíz éve mi voltunk azok, akik bért emeltek" – írja Mesterházy Attila MSZP-elnök a szokásos heti blogbejegyzésében. Mesterházy a vasárnapi jegyzetében hozzátette: "Sőt, nincs még egy párt, csak az MSZP, amelyet azzal 'vádolnak', hogy túl gyorsan, túl nagy béremelést hajtott végre, többek között az egészségügyben. A szocialisták pontosan tudják, mennyire fontos az orvosok és szakdolgozók anyagi megbecsülése. Azt is megtanultuk, hogy elengedhetetlen a béremelés anyagi fedezete" - olvasható a pártelnök internetes honlapján megjelent cikkben, melyet a Népszabadság Online idéz.
"Nem fogjuk azért bírálni a Fideszt, mert bejelentette az egészségügyben dolgozók egy részének béremelését. Megérdemelték, jár nekik. Velük örülünk, ha megkapják. Az ország érdeke, hogy a megélhetést fedező fizetéssel itthon maradjanak a szakemberek, és a magyar állampolgároknak nyújtsanak magas színvonalú ellátást". „Lássuk világosan, hogy a kormány az elmúlt két évben egyre-másra vonta ki a pénzt az egészségügyből. Holott, a kormányprogram igen kevés megfogható ígérete közül az egyik az volt, hogy az egészségügy több forrást kap majd, mint addig. Ehhez képest növekedtek a közvetlen lakossági terhek a gyógyszerellátásban, hosszabbá váltak a várólisták, tovább amortizálódott az eszközpark. Nem véletlenül menekül majd' mindenki az egészségügyből, amerre lát. A dolgozók külföldre, az a beteg pedig, aki meg tudja fizetni, a privát ellátásba."
Mesterházi Attila véleménye szerint a mostani béremelésre sem abból van pénz, hogy a kormány pluszforrást ad az egészségügynek: egy tavaly bevezetett adó és az egészségügyön belüli spórolás szolgál majd fedezetül a tervek szerint. Mint írja: „Semmiféle biztosíték, számítás nincs arról, hogy a várt 15 milliárd forint befolyik a költségvetésbe a chipsadóból - a Matolcsy-féle pénzügyi vezetés amúgy sem a tervezési képességéről vált nevezetessé az elmúlt két évben. A másik forrás még bizonytalanabb. A kormány ugyanis nem számol azzal, hogy ha átalakítja az egészségügy struktúráját, akkor munkahelyek szűnhetnek majd meg, s az elbocsátások egyszeri komoly pluszkiadással járnak. Növekedhetnek továbbá a járulékos költségek, amelyek például abból adódnak, hogy nagyobb utat kell majd megtenni az ellátás helyéig. Tehát bármennyit is lehet megtakarítani - helyenként akár ésszerű intézkedésekkel - az nem "tiszta haszon", hanem költségekkel is jár.