META konferencia - A sereghajtók között vagyunk

Az ország versenyképességét nem az eszközökbe és betonba fektetett pénz, hanem az emberek egészségére, életminőségére, tudására és elégedettségére költött források növelhetik érdemben - írja a medicalonline.hu.

Semmiféle gazdasági és fenntartható fejlődés nem képzelhető el testében, lelkében és szellemében ép, kiművelt emberfők nélkül – juthatott eszébe Mikola István, az első Orbán-kormány egészségügyi miniszterének örökérvényű mondata mindazoknak, akik meghallgatták a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XV. konferenciáján Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorának előadását, amelyben az egészségügy és a magyar gazdasági versenyképesség összefüggéseit vizsgálta.

Azok az országok lesznek sikeresek a világban, amelyek a tudásra és az emberre helyezik a hangsúlyt – vázolta fel a manapság tapasztalható változások legfontosabb jellemzőjét a közgazdász. – Ezzel a trenddel szemben Magyarországon a gazdaságpolitikai döntéshozók a siker kulcsát a gazdasági növekedés erőltetésében látják, amelynek érdekében gépekbe, eszközökbe és épületekbe pumpálják a pénzt, alacsony adókkal és más kedvezményekkel támogatva a globális cégek betelepülését az országba. Ugyan a versenyképesség valamelyest növelhető ezzel a módszerrel is, ugyanakkor végeredményként szennyezi a környezetet, és egészségtelen munkahelyeket teremt. A professzor szerint ezzel a stratégiával csapdahelyzetbe süpped az ország, mert úgy nő a GDP, hogy közben elmarad a minőségi fejlődés.

Azok az országok, amelyekben az egészségminőség és a tudás az érték, jobban teljesítenek a versenyképességi ranglistán – állapította meg az adatokból a közgazdász professzor, elsőként a születéskor várható élettartamot említve, amely az EU-n belül Magyarországon majdnem a legalacsonyabb. Ausztriát nemcsak GDP-ben, hanem a várható élettartamban – amely a Covid-pandémia nyomán tovább romlott hazánkban –, és a megelőzhető halálozások számában is be kellene hoznunk – mondta a közgazdász.

A boldog, megelégedett ember termelékenyebben dolgozik – hozta a következő mutatót Csath Magdolna. Míg hazánk ebben a mutatóban az 5-6 között ingadozik, addig a gazdasági versenyképességi ranglistán bennünket megelőző országokban, mint Ausztria, Norvégia, Dánia vagy Finnország, eléri a tízet.

Míg a 16-44 év közötti magyarok nagyjából ugyanolyan mértékben elégedettek egészségi állapotukkal, mint az uniós tagállamok polgárai, a szűkebb korcsoportokban már kiütköznek a különbségek – folytatta a szakember. – Az első negatív kiingás a 46-64 év közöttiek körében mutatkozik meg, a nyugdíjasok tekintetében pedig ismét az utolsók között található Magyarország ebben az adatsorban. Ezzel szemben Svájcban vagy a Skandináv államokban a 65 év felettiek is úgy érzik, hogy jó az egészségi állapotuk. A várható élettartamra és az egészséggel való elégedettségre nagymértékben kihat az 1000 lakosra jutó orvosok és ápolók száma, amely – az OECD adatai szerint – ugyancsak messze elmarad a kívánatostól itthon.

Az ipari, gazdasági fejlettséggel összefüggésben meg kell még említeni a légszennyezettséget is, ebben a körben nemcsak a káros anyagokat kibocsátó üzemek számát, hanem a fűtési technikákat és a lakóépületek korszerűségét is figyelembe véve. Mindez ugyanis ugyancsak korrelál a korai halálozások számával. Magyarország ezen a listán is rossz pozícióban van, mert rendkívül erősen szennyezett a levegő, Budapest pedig a legszennyezettebb város az unióban.

A 6,5 százalékos GDP arányos egészségügyi költéssel Magyarország a középmezőnybe tartozik az EU-ban, ami sokkal alacsonyabb az európai átlagnál, de messze elmarad például a szomszédos Ausztria mögött is, ahol ugyanez az arány 10 százalék – mondta Csath Magdolna. Hozzátette, hogy az egészségügyi költésben 2010 és 2019 között az euróban egy főre jutó összeg mértékén sem sikerült túl sokat javítanunk – Ausztriához képest még rontottunk is – a 256 EUR/fő értékkel.

A GDP arányában a magyar kormány 2010 és 2019 között a gazdaság ösztönzésére fordította a legtöbb pénzt, az összes állami közkiadások sorában erre 8 százalékot költött 2019-ben, mindössze 4,5 százalékot az egészségügyre, alig több mint 4 százalékot oktatásra, és 3 százalékot rekreációra. Ezzel szemben a versenyképességi listákat vezető államokban az emberbe és a tudásba befektetett érték messze meghaladja a gazdaság direkt ösztönzésére fordított forrásokat, így a közgazdász szerint megállapítható, hogy egy-egy ország versenyképességet erőteljesebben befolyásolják a humán befektetések.

További részletek a cikkben.