Mi a baj a kórházakkal? – így látják a magyar betegek

Nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony a magyar egészségügy nyújtotta szolgáltatásokkal való felhasználói elégedettség szintje – derül ki egy most ismertetett közvélemény-kutatásból.

A dél-koreaiak, argentinok, japánok, belgák és ausztrálok a leginkább elégedettek országuk egészségügyi rendszerével, - derül ki az Ipsos Reuters által ismertetett nemzetközi felmérésből. Az egészségügyi szolgáltatásokkal a legkevésbé Svédországban, Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon és Spanyolországban a legkevésbé elégedettek – olvasható a napi.hu portálján.

Az Ipsos 12 001 embert kérdezett meg online január 4. és 18. között 15 európai, ázsiai és amerikai országban arról, hogy vajon most, vagy öt évvel ezelőtt volt-e jobb állapotban az egészségügy.

A 15 országot érintő közvélemény-kutatás azt vizsgálta, hogy 2008 óta hol, milyen irányban változott az egészségügyi ellátórendszer állampolgárok általi megítélése. A kutatás a felhasználók tapasztalataira fókuszált, vagyis inkább elégedettségi, mintsem az egyes országok egészségügyét objektíven összehasonlító listáról van szó a készítők szerint, akik úgy vélik, az egészségügyi döntéshozók is profitálhatnak az eredményekből.

A részletes kérdések között az orvosok, specialisták, kórházak, egészségügyi állapotfelmérések és gyógyszerek elérhetőségével kapcsolatos tapasztalatok iránt is érdeklődtek, ahogyan a kezelési lehetőségekre, minőségre, koordinációra, gyorsaságra és a gondoskodás szintjére vonatkozóan is kikérték a véleményeket.

A legelégedettebb dél-koreaiak, akik egészségügyi ellátásukra - minden kategóriában - a lehető legmagasabb pontszámot adták. A lista végén kullogó államok között, az utolsó előtti helyen szerepel Magyarország. A magyar páciensek a legalacsonyabb pontszámokat a specialisták és kórházak hozzáférhetőségére, illetve a szolgáltatások sebességére adták. A magyarokhoz hasonló pontokat kifogásoltak a lengyelek is.

A témával kapcsolatban a nol.hu portálja így ír: A nemzetközi közvélemény-kutató cég különböző mutatókat vizsgált, egyebek mellett rákérdeztek a gyógyszerek hozzáférhetőségére, az orvosok felkészültségére is. A hazai válaszadók a konkrét szolgáltatások közül a háziorvosi ellátásról és a gyógyszerellátás változásairól nyilatkoztak a leginkább kedvezően.

A magyarok 21%-a úgy érzi, hogy jelenleg könnyebben igénybe tudják venni a háziorvosok szolgáltatásait, mint öt évvel ezelőtt, de ugyanekkora hányaduk szerint ezen a téren is romlott a helyzet. A gyógyszerellátás elmúlt öt évéről a megkérdezettek 24%-a azt állította, ez a terület most jobban működik, 25 százalékuk viszont épp ellenkezőleg, a korábbiaknál sokkal rosszabbnak ítélte. A vizsgálatban részt vevő magyarok több mint harmada (39 százalék) szerint egyértelműen nehezebben jut hozzá a diagnosztikai vizsgálatokhoz, köztük olyan alapvető szolgáltatásokhoz is, mint a laboreredmény, 18 százalékuk viszont javulást tapasztalt ezen a területen.

Az egészségügyi ellátásban való közvetlen, betegként való részvételre alapozott tapasztalatokat összegezve is elég kritikusak a magyarok. A válaszadók alapvetően pozitívnak ítélték az orvosoktól kapott tájékoztatás minőségét: 29 százalékuk úgy érzi, több információt kap orvosától, mint 2008-ban, 17 százaléknak viszont ezzel ellentétesek a közvetlen benyomásai.

A magyar páciensek nagyjából egyötöde (19–22%-a) számolt be arról, hogy 2008-hoz képest jobb minőségű és magasabb színvonalú az egészségügyi ellátás, magasabb fokú a szervezettség, s jobban odafigyelnek a betegekre. Negatív változásokat (alacsonyabb színvonalat és minőséget, a szervezetlenség jeleit, valamint a kisebb empátiát) viszont nagyobb arányban, közel háromtizednyien (27–29 százaléknyian) érzékeltek. A leginkább kedvezőtlen változásokat a magyarok a gyógyítási folyamat ütemében tapasztalták meg: 36% úgy érzi, hogy az ellátás lassúbb lett, mint amilyen az elmúlt öt évben volt, 21% viszont ennek az ellenkezőjéről számolt be.