Mi a baj az orvostörvénnyel? Megszólaltak a jogászok

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a Magyar Orvosok Szakszervezete által az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Elhangzott az is, hogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően - írta a napi.hu.

Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék tanszékvezetője és Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Munkajogi Tanszékének munkatársa egybehangzóan állította, ez a törvény így nem maradhat, módosítani kell.

A törvény 23 tárgykörben ad felhatalmazást a kormányzatnak a jogviszonyhoz kapcsolódó kérdések szabályozásában. Szövege a szakértők szerint tele van munkajogászok számára elképzelhetetlen, szerencsétlen megfogalmazásokkal, hibákkal, érthetetlen változtatásokkal. A videókonferencián többek között a következők kerültek elő:

A munkáltató jogállása nem változik, csak a munkavállalóé

Az állami, közfinanszírozott egészségügyben 2021. január 1-től csak azok dolgozhatnak, akik  aláírják az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Ezzel megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk, a Munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, miközben a munkáltató jogállása nem változott, továbbra is költségvetési szervként működik. Költségvetési intézményekben pedig csak közalkalmazotti jogviszony létesíthető.

Ha a meghatározott időpontban a törvény erejénél fogva átalakítják a jogviszonyokat, erről tájékoztatni kell az érintetteket,  velük előzetesen munkaszerződést kell kötni, ennek hiányában megszűnnek ezek jogviszonyok. A szakértők szerint  egyáltalán nem elegáns, hogy a jogalkotó ebben az esetben büntető jelleggel határozza meg a végkielégítés szabályait - nem a Kjt szerint - ezzel a jogviszony fenntartásra inspirál.

Mi történik, ha valaki nem írja alá?

A november 18-án hatályba lépő törvény értelmében november 30-ig minden érintettnek kell kapnia írásos tájékoztatót arról, hogy milyen szerződést ajánl a munkáltató és év végéig döntenie kell annak elfogadásáról. Ha valaki úgy dönt, hogy nem írja alá az új szerződés, akkor megszűnik a jogviszonya, és nem a közalkalmazottakra vonatkozó szabályok (Kjt) szerint kap végkielégítést és felmentést, hanem lényegesen szerényebb összeggel - a Kjt szerint járó összeg hatodával - 10 évenként szolgálati idő után 1 havi bérnek megfelelő összeggel vehet búcsút az intézménytől.

A törvény hatálya rendkívül széles körre terjed ki, vonatkozik minden állami és önkormányzati egészségügyi szolgáltatóra, - kivéve a honvédségi intézmények - , az önkéntes jogviszonyokra, közreműködőkre, szakdolgozókra, rezidensekre, s kimondja, hogy 2021. január 1-től csak az új jogviszonyban foglalkoztatható a munkavállaló, az egyéb szerződéseket meg kell szüntetni. Ennek a módjára azonban semmilyen útmutatást nem tartalmaz a jogszabály, a nem közalkalmazottként dolgozók további sorsa ismeretlen, így a szakértők szerint a jogviszonyaik átalakítása december 31-ig kérdéses. Ez egy képlékeny helyzet, nem tudni, hogy mire lehet számítani - hangsúlyozták.

Hátrányos státuszváltozás, hogy a közalkalmazottakhoz képest, a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozók munkavállalók szerényebb védettséget élveznek a jogviszony megszüntetése terén. Továbbiak a cikkben