• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mi a titkuk azoknak, akik sosem lesznek betegek?

Lapszemle Forrás: life.hu

Influenzaszezonban irigykedve nézzük azokat, akik ép bőrrel megússzák a vírust, és azt mondják, soha nem szoktak betegek lenni.

De vajon tényleg léteznek ilyen emberek, és ha igen, mit csinálnak másképp? Egy átlagos ember egész élete során nagyjából kétszáz alkalommal fázik meg, és bár van, akinél egy-két nap alatt lemegy a betegség, míg mások hetekig szenvednek, arra semmilyen tudományos magyarázat nincs, hogy mindez mitől függ. Mindez inkább szóbeszéd és önbevallás – vélekedett dr. Natalie Riddel, az University of Surrey immunológiaprofesszora – írja a The Guardian cikke nyomán a life.hu portálja.

Bár a táplálékkiegészítőket gyártó cégek azt sugallják, hogy megfelelő életmóddal fokozhatjuk az immunrendszer működését, a kettő között nincs tudományosan is bizonyított összefüggés. Már csak azért sem, mert az immunrendszerünk olyan egyedi és komplex, akárcsak az ujjlenyomatunk – magyarázta Daniel Davis, az University of Manchester immunológiaprofesszora.

Néhányan az immunrendszert szabályozó olyan géneket örökölnek, amelyek egy adott vírussal szemben eredményesebbek, mint mondjuk másoknál. De ez nem jelenti azt, hogy valakinek jobb vagy rosszabb az immunrendszere – emelte ki Daniel Davis, aki szerint ennek az „immunrendszeri sokszínűségnek" köszönhető az, hogy az emberi faj képes számos betegség túlélésére.

Ez a páratlan sokszínűség azonban nem csupán a gyengébb és erősebb immunrendszer létét vonja kétségbe, hanem az összes olyan immunerősítőnek bélyegzett készítmény, praktika és egyéb más dolgok hasznosságát is.

Vajon akkor nincs is értelme sem a C-vitaminnak, sem a gyömbéres teának, sem a fokhagymának, sem az antioxidánsok szedésének?

Erre igazából még a szakértők sem tudják a választ, de arra egyre több bizonyíték születik, hogy a bélben található mikrobiomnak nagy szerepe van abban, hogy mennyire vagyunk képesek legyűrni a betegségeket, a mikrobiomra pedig az elfogyasztott ételeknek van hatásuk. Vagyis, könnyen lehet, hogy az étrendünkkel hatással lehetünk az immunrendszerünkre, bár, hogy pontosan hogyan, arra még nem született meg a válasz.