Mi halunk meg a leghamarabb a régióban

Ezt mutatja a közelmúltban publikált európai egészségügyi fogyasztói index (EHCI), melyet a svéd Health Consumer Powerhouse kutatói állítanak össze. Magyarország tavaly óta három helyet csúszott lefelé: a 35 vizsgált ország közül a 30. helyre kerültünk, már csak Lengyelországot, Albániát, Bulgáriát, Montenegrót és Romániát előzzük meg. Az összképet az sem javítja lényegesen, hogy a hazai egészségügy listavezető lett a kötelező védőoltások rendszerének működtetésében és az ország kiemelkedő pontszámot kapott az iskolai testnevelésórák számára is – írja a 168ora.hu portálja.

A világ ma már mást gondol az egészségügyről, mint mi itt Magyarországon. A korszerűbb szemléletből fakadóan pedig más szempontok dominálnak, más indikátorokat tartanak fontosnak. Másfelé megy a világ, mint amerre mi mennénk, ha nem topognánk éppen egyhelyben. Ezt üzeni az EHCI jelentése Kincses Gyula kutató, egészségpolitikai szakértő, volt államtitkár számára. Kétségtelen, hogy a legfontosabb mutatók a halálozási indikátorok: a várható élettartam, az elkerülhető, megelőzhető halálozás. Mindebben ugyan igen rosszul állunk, de legalább nem nő a leszakadásunk. A magyar egészségügy irányítói azonban nem ismerték fel, hogy az előrelépést leginkább a betegbarát ellátórendszer szolgálja, mennyire fontos, hogy kiszolgáltatott és alázatos kérelmezők helyett tájékozott, jogtudatos fogyasztók keressék a gyógyulást az egészségügyi intézményekben. Mi állunk, a világ pedig előrehalad – Kincses szerint innen adódik a lemaradásunk.

A legolcsóbban javítható tényezők az egészségügyben éppen azok, amelyek a rendszer átláthatóságát, a betegek számára elérhető információ mennyiségét és minőségét erősítik. Így nyilatkozott a 168 Órának Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, és ezt más aligha képviselheti nála hitelesebben, lévén 2008–2009-ben – amikor ő irányította a 2010-ben megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyeletet – Magyarország még a lista középmezőnyében tanyázott. Kovácsy úgy gondolja, hogy a várólisták nyilvánossága, az egészségügyi dokumentáció hozzáférhetősége olyan tényező, amely hozzájárulhatna a magyar egészségügy hatékonyságának javításához.

Az EHCI-index egyik vitatott pontja az a külön rangsor, amely a költséghatékonyságot hivatott mutatni. Ebben Magyarország Románia és Bulgária előtt hátulról a harmadik lett, míg Macedónia került az első helyre. A svéd kutatók értelmezésében a költséghatékonyság nem az, mint amit mi hagyományosan gondolunk erről – nyilatkozta Kincses Gyula. Ők a GDP és az indexben elért pontszám hányadosával próbálják ezt jellemezni, tehát arra kíváncsiak, hogy egységnyi költésért mennyi eredményt: egészséget és elégedettséget vesz egy-egy ország, ennek kulcsa szerintük a megfelelő információs rendszer. Ezt a felfogást többen vitatják, az azonban tény, hogy mi sajnos a saját értelmezésünk szerint sem állunk nagyon jól költséghatékonyságban: miközben töb­­bet költünk egészségügyre a régiós átlagnál, hamarabb halunk meg, mint a térség többi országának polgárai.