• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mi jöhet a nyugdíjak adóztatása helyett?

Lapszemle Forrás: Napi Gazdaság

Van másik: havi 10 ezres kártyapénz bevezetését javasolja az egyik kutatási irány.

A kormány és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a múlt héten gyorsan és látványosan cáfolta a pár napja mandátum nélkül maradt korábbi egészségügyi miniszteri biztos azon felvetését, hogy a jövőben az egészségbiztosítás finanszírozásához szükség lesz előbb a nyugdíjak bruttósításra, majd a nyugdíjak utáni járulékfizetésre, mondván, ezzel akár 300 milliárd forintos forráshoz juthatna az egészségügy. Az egészségbiztosítás finanszírozásával előbb vagy utóbb mégis kezdeni kell valamit - ha máskor nem, a 2014-es választások után - írja a napi Gazdaság.

Az egészségbiztosítási alap gazdálkodása finoman szólva sem kiegyensúlyozott. Idén az e-alap 1726 milliárd forintos kiadásából 126 milliárd forintra nincs fedezet - pontosabban ekkora hiánnyal fogadták el a büdzsét, magyarán eladósodásból finanszírozzák. Ráadásul a bevételek között szerepel 327,6 milliárdnyi költségvetési támogatás, amit járulék címen a központi költségvetés fizet. Elvileg fontos lenne, hogy a nem biztosítottak (gyerekek, munkanélküliek, nyugdíjasok) után valamifajta járulékot fizessenek, ám ez közel sem átlátható finanszírozás. Ez a tétel évek óta - kormányoktól függetlenül - nem szolgál másra, mint a folyó hiány finanszírozására. Vagyis idén az e-alap mintegy 453 milliárd forinttal többet költ, mint amire a biztosítottaktól beszedett járulékbevétel rúg.

Nem festenek sokkal jobban a jövő évi számok sem: az alap kiadásait 1665 milliárd forintra csökkentik, az átadott költségvetés járulékbefizetése 390 milliárd forintra emelkedik, miközben a hiányt papíron 17 milliárd forintban határozták meg. Ez azt jelenti, hogy az előbbi hüvelykujj-szabály szerint a jövő évi kiadások 407 milliárd forinttal magasabbak mint az e-alap saját bevételei. Mint az látható, a folyamatosan csökkentett kiadások ellenére évente százmilliárd forintos bevétel hiányzik, ráadásul nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy egy elöregedő társadalomban az egészségügyi szolgáltatások iránti igény nőni fog. Ezeket a szolgáltatásokat persze a tb-források mellet lehet magánforrásokból kiegészíteni - mint a lap korábban a hálapénzen túli megoldásokról már írt.

A megoldás gondolatkísérletei a teljes cikkben