Mi kerül ezen a gyógyszeren 23 millió forintba?

A  20. század egyik legfontosabb innovációja mindenképpen a temérdek új gyógyszer felfedezése és elterjedése volt. A penicillin több millió hadisérült életét mentette meg a második világháborúban. Az AIDS-járvány kezdetekor a fertőzés a halálos ítélettel volt egyenértékű, de a kilencvenes évek közepére már egy HIV-fertőzött beteg naponta egy tabletta szedésével szinte tünetmentesen tud teljes életet élni. A gyógyszerkutatásban és az újabb betegségek kezelésében vagy gyógyításában naponta vannak áttörések, az emberek pedig egyre több pénzt költenek az egészségügyre és gyógyszerekre - Gál Bálint szerves kémikus, a Stanford Egyetem PhD-hallgatójának írása a qubit.hu-n.

Magyarországon a gyógyszerek ára manapság talán annyira nem téma, de az Egyesült Államokban Bernie Sanders demokrata jelölt elnöki kampánya során éles vitákat váltott ki, és az USA-ban, de a világ más országaiban is mára sokan közellenségként tekintenek a gyógyszercégekre. Sanders szerint a gyógyszeripar a bankszektor után az egyik legnagyobb hatalmú iparág Amerikában. Évi több mint 50 milliárd dollárnyi (13 trillió forint) profitot termel, miközben a gyógyszerbizniszben a 10 legjobban kereső vezérigazgató összesen 327 millió dollárt (88 milliárd forint) keresett 2015-ben, és a cégek több mint 3 milliárd dollárt (810 milliárd forintot) költöttek lobbizásra az elmúlt tíz évben. Ezzel szemben az amerikaiak 20 százaléka nem tudja kifizetni az orvosok által felírt tablettákat, ami számos család csődbemenetelét is eredményezte.

Az USA-ban a legdrágább

Szinte minden gyógyszer ára az Egyesült Államokban a legmagasabb, és a jelenlegi törvények tiltják, hogy a páciensek ugyanazt a gyógyszert más országokból szerezzék be (Kanadában  például sokszor kevesebb, mint fele annyiba kerül ugyanaz az orvosság). Sanders több demokrata képviselővel együttműködve benyújtott egy tövényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy Kanadából lehessen importálni a gyógyszereket, ami hosszabb távon talán megszüntetné a hasonlóan gazdag országok közötti már-már abszurd árkülönbségeket.

Ahogyan bármely árucikké, a gyógyszerek árazása is komplikált és soktényezős folyamat. Mennyi az anyagköltsége a gyógyszereknek? Hány ember és mennyi ideig dolgozott az adott gyógyszer fejlesztésén? Milyen szabadalmai vannak a cégeknek? Mennyi pénzt költött marketingre és reklámra? Milyen más lehetőségei vannak a pácienseknek? Gyógyítható vagy kezelhető-e az adott betegség? Mennyire tudja a kormány szabályozni az árakat?

A gyógyszercégeknek nem kell nyilvánosságra hozniuk, hogyan történik az árazás, de jó kiindulási pont, ha megnézzük, mire költik el a bevételeiket. Az alábbi ábrán látható, hogy a bevétel közel  20 százaléka haszon, és hogy majdnem kétszer annyi pénz jut reklámozásra, mint kutatásra és fejlesztésre. (Ez az ábra főleg azokra a gyógyszerekre vonatkozik, amelyeknek még nem járt le a szabadalmuk.)

 

...

Tíz év alatt kell megtérülnie a befektetésnek

Magyarországon a szerzői jogok védelmi ideje az alkotó halála után 70 év, tehát egy művészeti alkotásból hosszú évtizedekig folyhatnak be a jogtulajdonoshoz a bevételek. Ezzel szemben a gyógyszerek szabadalma 20 évig érvényes, és az adott hatóanyag felfedezésekor kezdődik. Mivel a felfedezéstől a piacra dobásig sok esetben 10 év is eltelik, 10 év marad arra, hogy az adott gyógyszer fejlesztési ára a piacon megtérüljön. Egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy egy nagyobb cég megvásárolja egy kisebb startup szabadalmát, ami manapság akár több milliárd dollárba is kerülhet, ezzel is tovább drágítva a gyógyszer végleges árát.

Mivel egyre több gyógyszer áll az orvosok és betegek rendelkezésére, a piac kezd telítődni, a gyógyszercégek pedig egyre több pénzt költenek készítményeik marketingjére és reklámozására. Érdekes módon a legtöbb új gyógyszert nem a betegeknek, hanem az orvosoknak kell reklámozni, hiszen nekik kell tudniuk a hatásról, ők fogják felírni pácienseiknek. Egyes becslések szerint a nagyobb gyógyszercégek kiadásainak akár harmada is marketingre mehet el.

A helyzetet bonyolítja, hogy ugyanazt a gyógyszert drágábban el lehet adni egy gazdagabb országban, mert ott a betegek nagyobb valószínűséggel tudják megfizetni. Olyan betegségek esetén, amelyek az adott gyógyszer forgalomba hozatala előtt nem voltak kezelhetők vagy gyógyítható, a gyártó cég magasabb árat tud megállapítani, hiszen a betegeknek nincs más választása.

Jó példa erre a Hepatitis C halálos betegséget gyógyító szer, a Sovaldi, ami 2013-ban került piacra. A gyógyszer magas érteke miatt az ára igazán borsos lett: az Egyesült Államokban 84 ezer dollárba (23 millió forint) került a teljes kezelés, ami az elmúlt években komoly médiabotrányt váltott ki. Más országokban, ahol az állam vagy a biztosítók sikeresebben tudnak alkudozni gyógyszercégekkel, vagy ahol a betegeknek esélyük sincs a magas árat megfizetni, jóval alacsonyabban tudták csak eladni ugyanezt a készítményt (Indiában például 130 ezer forintnak megfelelő összegért). Érdekes módon mivel ez a gyógyszer teljesen meggyógyítja a Hepatitis C-vel küzdő betegeket, nagyon sokan felépültek, így a nyugati országokban mára már jelentősen lecsökkent a szer iránti kereslet -  talán ez is belejátszott a kezdeti árazásba.

További részletek a cikkben.