Mi köze az agy gyulladásának az Alzheimer-kórhoz?

Dénes Ádám és csapata jelentős nemzetközi visszhangot keltő kutatásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy javítani lehessen a gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben szenvedők életminőségén - írja a hvg.hu.

Dénes Ádám neuroimmunológus szerint nincs nagy különbség énekes és kutató között. Ő sok évvel ezelőtt jazzéneklést tanult Sík Olgánál, és egy alkalommal a híres magyar operaénekes és művésztanár elmesélte neki a tapasztalatát arról, hogyan nem tanulnak meg az emberek énekelni: „elkezdik csinálni, ráéreznek egy hangképzési trükkre, majd azt hiszik, megfogták az Isten jobb lábát. Szorítják, de nem veszik észre, hogy a balt és az ördögét fogják". A kutató-neurobiológus szerint nincs ez másként a kutatásban sem, ahol meg kell tanulni az elméletekkel rugalmasan, a kutatási eredményekkel pedig szigorúan bánni: „az ember képes évekig dolgozni egy hipotézisen, amely aztán sosem igazolódik, és az eredmények nagy részénél is ez a helyzet”.

Neki és csapatának nemrégiben mégis sikerült áttörést elérnie: eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között. Olyan új kommunikációs útvonalat írtak le, amely segítségével az agy fő immunsejtjei, a mikrogliák képesek lehetnek érzékelni az idegsejtek sérülését, és egyúttal segíteni regenerációjukat. A mikroglia ugyanis nagyon korán észleli, ha az idegsejttel baj van, és percek alatt képes visszahatni az idegsejt működésére. Ez azt jelenti, hogy a folyamat pontos megértésével akár több idegrendszeri betegség kezelésében is jobb eredményeket lehetne elérni.

További részletek a cikkben.