A kórházakkal kapcsolatban álló cégeknél viszont egyelőre fogalmuk sincsen, hogy vajon mentesülnek-e a pluszadó alól.
Miközben az orvosi kamara az önkéntes túlmunka-szerződések felmondását lebegteti, addig az orvosok többsége e nélkül is kizsigereli magát. Ha nem tennék, az egész rendszer bedőlne. Zavaros viszonyok, de a jéghegy csúcsa láttán is világos, hogy a végletekig agyonhajszoltak az orvosok.
Az orvosok jelentős része messze túlteljesíti a rabszolgatörvényben jóváhagyott, négyszáz órás túlmunkát. A közalkalmazott orvosok többnyire vállalkozóként hajszolják magukat, önkéntesen, hiszen bérüket így tudják feltornázni. 2021-től, a kisadózókra vonatkozó, épp a színlelt foglalkoztatást kiszűrni hivatott szigorítás után ez annak ellenére nehéz helyzetet idézhet elő, hogy az új rendelkezések alól mentesülnek az egészségügyi alapból finanszírozott vállalkozások - írta a hvg.hu.
Néhány területen kreativitásra lesz szükség, ha a törvényben előírt ügyeleti sort ki akarják majd állítani, de az is előfordulhat, hogy egészségügyi ellátások sora szűnhet meg, hiszen így fokozottan jelentkezhet a munkaerőhiány.
A kórházaknak és az önkormányzatoknak ugyanis törvényi kötelezettségük az ügyeletek kiállítása, az utóbbiaknál az alapellátás részeként kell megoldani ezt. A kórházakban a törvényben előírt évi 416 órán túl nem testálhatnak ügyeletet az orvosokra, a háziorvosoknál is be kell tartani a pihenőidőket.
Itt rögtön óriási lyukakat kell betömni, amit a kórházak esetében az önként vállalt túlmunkával kiegészíthetnek, vállalkozóként pedig már senki nem számolja, hogy hány órát is dolgozott egy orvos a munkaidő és a túlóra után.
Nagy a bizonytalanság a kisadózókat érintő szigorító tervezet miatt több olyan cégnél, amelyek más egészségüggyel összefüggő tevékenység mellett egy adott kórház ügyeletszervezését is végzik. Ez azt jelenti, hogy az ügyeletet ellátó orvosok a cégnek állítják ki a számlát. A háziorvosi ügyelet szervezését is sok helyen nagy, országos lefedettségű cégek végzik, de mivel az önkormányzatoktól a feladatátadásra kötöttek szerződést, így az állami finanszírozás náluk landol, ezért őket a kataváltozások nem érintik. A kórházakkal kapcsolatban álló cégeknél viszont egyelőre fogalmuk sincsen, hogy vajon mentesülnek-e a pluszadó alól. Ha nem, akkor sok vidéki kórház ügyeleti rendszere beborulhatna, és kiderülne, hogy közel sincs annyi orvos, ahány a törvényileg kötelező ügyeletet biztosítani tudná.
Mit mond az adószakértő? - kiderül a teljes cikkben