• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mi lesz a szakrendelőkben is dolgozó katázó orvosokkal?

Lapszemle 2022.08.17 Forrás: 24.hu
Mi lesz a szakrendelőkben is dolgozó katázó orvosokkal?

A kórházhoz csatolás a szakrendelők sorvadásához vezetne, ez pedig tovább fokozná a magyar ellátórendszer kórházcentrikusságát.

Az elmúlt időszakban nemcsak a járvány, hanem az energiaárak növekedése és a katázás szigorítása is jelentős hatással volt az egészségügyi ellátásra. A 24.hu arra volt kiváncsi, hogy a járvány utáni jelentős változások hogyan érintik a szakrendelők működését?

Noha a járóbeteg-ellátásnak a béreken kívüli működtetési költségei viszonylag alacsonyak, az energiaárak emelkedése érzékenyen érinti a szakrendelőket – mondta a 24.hu-nak Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. A rendelők legnagyobb, nagyjából 80–85 százalékot kitevő költségeleme a bérek és a vállalkozói díjak kifizetése. A fennmaradó 15-20 százalékot érinti az infláció, azon belül is kiemelkedően az energiaárak emelkedése. A szakrendelők ugyanis piaci árat fizetnek az áramért és a gázért is, ami négy-ötszörös emelkedést jelent a rezsiszámlán – magyarázta Pásztélyi, hozzátéve: ennél a költségelemnél állami beavatkozást várnak, mert ez olyan működési költség, amelyet a társadalombiztosításnak kellene állnia.

Nem minden szakrendelőt érint egyformán az energiaárak emelkedése. Dr. Polák László, a II. kerületi szakrendelő főigazgató főorvosa azt mondta, egyelőre csak találgatják, mennyiben befolyásolják majd az intézet gazdálkodását az árváltozások. Amennyiben a szakrendelőnek piaci árat kell majd fizetnie a jövőben az energiaellátásért, az nagyon érzékenyen fogja érinteni az intézetet, mivel jelentősen növeli működési költségeit, amit a jelenlegi társadalombiztosítási finanszírozásból képtelen lesz kigazdálkodni. Ezért ennek ellensúlyozására tb-finanszírozási beavatkozást remélnek Polák Lászlóék.

Nemcsak a növekvő energiaárak, hanem a szeptemberben életbe lépő új katatörvény is hatással lesz a szakrendelők működésére, bár hogy pontosan miként, az Pásztélyi Zsolt szerint nehezen megjósolható. emlékeztetett: az egészségügyi szolgálati jogviszony életbe lépésével sokan választották inkább ezt az új foglalkoztatási formát, ezért akkor 10 százalékkal nőtt az alkalmazotti formában ellátott szakorvosi órák száma. Pásztélyi várakozása szerint most is sok katás vállalkozó tesz majd így, de ahhoz kell egy-két hónap, mire kiderülhet, a katázók hogyan döntöttek. Továbbiak a cikkben