Mi történhet az OEP szétbombázása után?

Nem kizárt, hogy az állami egészségügy lepusztulása és az OEP tervezett megszüntetése a magánszolgáltatók malmára hajthatja a vizet. Elsőre ez meglepően hangozhat, de a Fidesztől egyáltalán nem áll olyan távol a magánegészségügy „kedvelése", mint ahogy kommunikálja. A kormányzat közelében is vannak olyan jelentős lobbierővel rendelkező üzletemberek, akiknek befektetései vannak a magán-egészségügyi szektorban - olvasható a hvg.hu oldalán.

A magyar lakosság egészségügy állapota nem javul, sőt már statisztikailag is kimutatható, hogy Magyarországon az uniós átlagnál többen halnak meg, és ez a nem megfelelően működő egészségügyi rendszernek is köszönhető.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter februárban azt állította, hogy az elmúlt öt esztendőben 322 milliárd forintot fordítottak a kórházakra és az intézmények 70 százalékát részlegesen vagy teljesen felújították. Ennek ellenére a betegek a katasztrofális állapotok, a várólisták vagy a kórházi fertőzések, a dolgozók pedig a borzalmas körülmények, a szakemberhiány és az alulfizetettség miatt panaszkodnak.

Persze az ötletbörze folytatódik: vagy lesz szuperkórház, vagy nem, a beígért fizetésemelésre szánt 180 milliárd forinton valamennyi köztisztviselő osztozna, ez átlagosan fejenként havi nettó 10 ezer forint körüli pluszt jelenthet.

Amellett, hogy érdemi plusz pénz 10 év alatt sem került az egészségügybe, a kormány erősen vonakodik a sokszor kárhoztatott és bizonyos pontokon valóban pazarlóan működő struktúrához nyúlni. Átvette ugyan a kórházak többségét, ám fenntartóként túl sok pénzt nem tolt a rendszerbe. A kórházak folyamatosan újratermelődő adósságán sem sikerült úrrá lenni. Reálértékben pedig csökkent az egészségügyre költött pénz mennyisége az elmúlt években.

Jelentősen átalakultak a háttérintézmények, megszűnt a fogyasztóvédelmi jelleget erősítő Egészségbiztosítási Felügyelet, most pedig úgy tűnik, ez vár az egészségbiztosítóra is. Az OEP megszűnése – főleg azért mert kívülről nézve túl gyorsan, komolyabb szakmai előkészítés nélkül történik – a kézi vezérlést és a politikai irányítást erősítheti az egészségügyben, egyelőre kiszámíthatatlan - sokak által leginkább borúsan látott - következményekkel.

A terület finoman szólva is a kormány mostohagyerekének tűnik, és határozott, szakmailag megindokolt elképzelések sincsenek arról, hogyan kívánnak változtatni a helyzeten.

...

Úgy hírlik, az OEP megszüntetésének - a bürokráciacsökkentésre hivatkozó és a legszélesebb szakmai ellenkezést kiváltó - ötlete szinte egyedül Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszteré, akit ebben sem Ónodi-Szücs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, sem Balog Zoltán Emmi-miniszter nem támogat. Persze Lázár minisztériumában is van egészségügyben jártas ember, Sonkodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkár – Lázár János londoni útitársa –, aki korábban több egészségügyi vállalkozást is futtatott, igaz, nem mindegyik volt egyértelműen sikertörténet.

További részletek a weboldalon.