Miből lehet szupervariáns?

Jelenleg a világ lakosságának 29,6 százaléka kapott valamilyen oltást a koronavírusok ellen, de csak 15,2 százalék rendelkezik két oltás utáni védettséggel. Amíg ezek a számok nem javulnak érdemben, lassan és biztosan újabb variánsok fejlődnek ki, írja az Index.

A koronavírusok mutációs hajlamát korlátozza, hogy a genomjuk mindössze 15 szakaszon változhat (úgy, hogy a vírus működőképes marad), ráadásul a legfrissebb ismereteink szerint a vírus komoly hibakorrekciós mechanizmusokat is tartalmaz a genetikai eltérések kigyomlálására.

Delta – a kortárs szupervariáns

Az először Indiában kimutatott B.1.617 variáns minden eddig ismert koronavírust legyőz, ha fertőzőképességről van szó. Ennek titka, hogy a fertőzöttek orrváladékában több mint ezerszer annyi vírusrészecskét mutatható ki, mint a többi változatnál. A korábbi egy hét helyett négy-öt nap alatt okoz tüneteket, tehát nemcsak szaporább, de gyorsabb is.

A delta-variáns közeli rokona a szintén Indiában anyakönyvezett delta plusz. A fertőzőképességen kívül a delta plusz a immunvédelem kikerülésében is ügyesebb. Jelenleg nem ismert, hogy mennyire súlyos megbetegedést okoz. Egyelőre 32 országban mutatták ki.

Az EU és a WHO közös járványügyi központjának táblázatai alapján különös figyelmet érdemel a lambdán kívül az éta- (B.1.525, Nigéria), a théta- (P.3, Fülöp-szigetek) és a kappa- (B.1.617.1, India) variáns. Közülük a kappa, valamint a B.1.620 okozott jelentős számú megbetegedést Európában.