A tudomány mai állása szerint összesen 88 olyan alvásbetegséggel küzdünk szerte a világon, amelyek sikeresen kezelhetők lennének, ha...
Az alvászavar egy láthatatlan ördögi kör, aminek dinamikus körforgását a legtöbben későn vesszük észre vagy csak későn kezdünk foglalkozni vele. Pedig a jelek egyértelműek: megromlott koncentráció, ingerültség, fáradtság és fejfájás. Dr. Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Alvásmedicina Grémiumának elnökével járt körbe minden fontos témát az egy.hu az alvással kapcsolatban.
„Az alvás a tudomány számára is rejtély még, ez egy létfontosságú biológiai folyamat, de nagyon nehezen vizsgálható életműködés. Sokan úgy képzelik el az alvást, mint amikor a ház előtt leparkoljuk az autónkat, és nem mozog benne semmi, minden pihen. Az alvás azonban ennek éppen az ellenkezője: nyugalomba kell helyeznünk magunkat azért, hogy közben a szervezetünkben lezajló, fontos folyamatok végbe tudjanak menni. Ezek a napunk egyharmadát elfoglalják, tehát nem kevés műveletről van szó, és azért van rájuk szükség, hogy később a napunk másik kétharmadát aktívan tudjuk tölteni” – magyarázza Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézetének igazgatója. Ő honosította meg Magyarországon az inszomnia kognitív viselkedésterápiáját. Három évtizede foglalkozik az alvásbetegségek és alvászavarok kutatásával, a „A jó alvás tudománya” címet viselő videókurzusát bárki végignézheti. (...)
Talán nincs olyan ember a világon, aki olykor-olykor ne forgolódna álmatlanul az ágyban, vagy ne ébredne kialvatlanul egy-egy reggelen. Ez még nem alvászavar, de a gyakoriság növekedésével már együtt járhat a leggyakoribb alvászavar, az inszomnia. „Ez azt jelenti, hogy szeretnék aludni, de nem tudok, pedig volna rá módom. Sajnos az esetek háromnegyedében nemcsak az alvás területén jelentkeznek hatásai.
Az inszomniában szenvedők többségénél ugyanis olyan társbetegségekkel is fel kell venni a küzdelmet, mint a depresszió, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri problémák.
Az utóbbi még mindig a halálozási okok listavezetője, és a munkaképesség csökkenésének fő okozója is. A depresszió pedig a második a munkaképesség csökkentését okozó betegségek listáján, de az elhízást sem szabad félvállról venni, hiszen gyakorta párosul cukorbetegséggel, ami önmagában is súlyos probléma, de újabb betegségeket is magával hozhat” – sorolja a problémákat Dr. Purebl György. További részletek és tanácsok a teljes cikkben