Miért élnek tíz évvel tovább a svédek?

Az egészségügyi ellátórendszer működtetése nem kormányzati ajándék: ennek fedezetét a dolgozók befizetései teremtik meg, ezért joggal követelhetnek beleszólást abba, hogy a pénzüket miként használják fel. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ezért vissza kell állítani a társadalombiztosítási önkormányzatokat - olvasható a veledvagyunk.blog.hu-n.

Egyszer végre választ kellene adni olyan kérdésekre, mint hogy azonos társadalmi-politikai berendezkedés mellett miért hosszabb az emberek várható élettartama például Ausztriában. S mit kezdjünk azzal, hogy a kedvezőtlen éghajlati, környezeti tényezők ellenére miért élnek 8-12 évvel tovább az emberek Skandináviában? Vajon milyen genetikai okok vagy titkos, fel nem fedezett kórokozók idézik elő azt a jelenséget, hogy Magyarországon – a nyugati határtól akár néhány száz méternyi távolságban is – jóval hamarabb halnak meg az emberek?

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a Fehér könyvében próbálta megfogalmazni, hogy miért működik rosszul a hazai egészségügyi ellátórendszer, s mit vár azoktól a pártoktól, amelyek a tavaszi parlamenti választáson indulnak, s kormányzati szerepre készülnek. Elöljáróban leszögezhetjük: nem azt, hogy genetikai elváltozásokban vagy ismeretlen betegségekben keressék a választ. Ilyenek ugyanis nincsenek.

A fejlett európai országok kutatói évtizedek óta elemzik lakosságuk népegészségügyi helyzetét, a szociális, társadalmi mutatókat, az egészségügyi ellátórendszer állapotát, s keresik az összefüggéseket az egyes emberek életminősége és várható életkora között. Az adatok pedig egyértelműen arra utalnak, hogy minél kisebbek a társadalmi különbségek, minél igazságosabban osztják el a rendelkezésre álló javakat, annál hosszabb lesz a várható átlagéletkor.

Az életkilátásokban mutatkozó különbségek egyébként Magyarországon belül is megengedhetetlenül nagyok. Néhány példa: az érettségizett férfiak várható élettartama 76, a nem érettségizetteké 66 év. A legszegényebb kistérségekben pedig 13,5 évvel élnek rövidebb ideig a férfiak, mint a leggazdagabb térségekben. Ez teljesen elfogadhatatlan, bár részben magyarázattal szolgál rá az, hogy míg 1992-ben a GDP 6 százalékát, addig 2015-ben már csak 4,7 százalékát költöttük az egészségügyre közösségi forrásokból, miközben az egészségügyi magánkiadások aránya 30 százalék fölé nőtt. Szóval aki meg tudja fizetni az árát, az tovább is élhet.

További részletek a weboldalon.