• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyar

Lapszemle 2021.04.13 Forrás: G7.hu
Miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyar

Népességarányosan Magyarországon járvány nélkül is sokkal többen halnak meg, mint más országokban.

A hivatalos statisztikák szerint népességarányosan eddig Magyarországon jelentették egyetlen napon a legtöbb Covid áldozatot, heti szinten is csak egyetlen országban volt nagyobb halálozás, mint nálunk, és a teljes járványidőszakra vetítve is kizárólag Csehországban hunyt el több fertőzött, mint Magyarországon. A kormányzati kommunikáció statisztikai bűvészkedéssel próbálja árnyalni a helyzetet. Érvrendszerük szerint nem a Covidban elhunytak számát, hanem a teljes többlethalálozást kell nézni, mivel a koronavírus-áldozatok rögzítésének protokollja országonként eltér, így ezek az adatok nem összehasonlíthatóak. A többlethalálozási számok – amelyek azt mutatják meg, hogy a korábbi évek átlagához képest mennyivel többen haltak meg egy országban – viszont összevethetőek, és ebben nem is állunk annyira rosszul - írta a G7.hu.

Csakhogy a hivatkozási alapként használt többlethalálozási adatokat a kormány – sőt még a statisztikai hivatal elnöke is – százalékban számolta, miközben a Covid statisztikákat mindenhol népességszámra vetítve kalkulálják. Ez azért fontos, mert, ha valahol alapból is magas a halálozás, akkor arányaiban (százalékban) egy kisebbnek tűnő növekedés a lakosságszámhoz viszonyítva már sokkal nagyobb lehet.

Pontosan ez a helyzet Magyarországon is. Itthon tavaly 8,1 százalékkal nőtt a halálozások száma, ami uniós összevetésben valóban nem magas, mindössze 8 országban volt kisebb a növekedés. Egymillió főre vetítve azonban 1082 emberrel halt meg több 2020-ban Magyarországon, mint az előző öt év átlagában, ezzel pedig már nem hét, hanem 15 országot előzünk az EU-ban.

A különbség arra vezethető vissza, hogy Magyarországon alaphelyzetben, világjárvány nélkül is többen halnak meg, mint a fejlett országok nagy részében. Méghozzá sokkal többen - írták.

Az elmúlt tíz évben az ezer főre vetített átlagos halálozás az uniós országok közül csak két balti államban és Bulgáriában volt magasabb, mint itthon. Még a román mutató is jobb, mint a magyar, a nyugati országoké pedig alsó hangon 15, de inkább 20-30 százalékkal alacsonyabb. A nyugat-európai államokkal éppen ezért ebből a szempontból nem is érdemes összevetni magunkat, így az alábbiakban a velünk hasonló fejlettségi szinten álló régiós országokkal hasonlítják össze a magyar helyzetet. Erről a teljes cikkben olvashat