Miért ilyen magas a vízbefulladásos esetek száma?

Szinte másnaponta érkeznek hírek vízbefulladásról. A balatoni szezon lassan véget ér, de sajnos már hetekkel ezelőtt megdőlt a tavalyi statisztika: az idén sokkal többen fulladtak a tóba, mint 2020-ban a teljes nyári szezon alatt. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) július végi közlése szerint idén 24-en fulladtak vízbe. Ebből tizenhárman a Balatonban (azóta csak nőtt a szám), négyen-négyen a Velencei-tóban és a Dunában, a Tisza-tóban és a Tiszában pedig összesen hárman vesztették életüket. Az adatok önmagukban is riasztók, a balatoni számok azonban különösen azok, hiszen tavaly összesen nyolcan fulladtak a tóba - írta a magyarnarancs.hu.

Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának vezetője szerint a vízbefulladásos eseteknek két fő csoportjuk van. Az egyik, amikor idősebb, valamilyen alapbetegséggel rendelkező emberek lesznek rosszul a vízben és ennek következtében vesztik életüket. Emellett vannak klasszikus vízi balesetek, amelyek legtöbbször a helyismeret hiányából, illetve az úszástudás nem megfelelő felméréséből adódnak.

„Sokan azt gondolják magukról, hogy kitűnő úszók, ám azt elfelejtik, hogy a természetes vizekben való fürdőzés és az uszodai körülmények közötti úszás között óriási különbségek vannak” – magyarázza Bagyó. Uszodában sokkal biztonságosabban lehet úszni, mint például a Balatonban, hiszen az előbbiben általában sávok vannak, bármikor meg lehet kapaszkodni a sávválasztó kötélben és jól látni a medence alját. Ezzel szemben a Balatonban számos veszélyt hordozó tényezőre kell felkészülni.

Az ORFK július végi közlése szerint az idei nyárnak több idős áldozata van. Illés Zoltán, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának vízimentője, aki emellett úszásoktatással is foglalkozik, úgy látja, hogy a felnőttek úszástudásán lenne még mit csiszolni. Továbbiak a cikkben