Miért kapjon az ügyeletért kevesebbet az orvos!?

Az orvosoknak úgy kellene aláírniuk március 1-ig az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződéseket, hogy számos részlet máig tisztázatlan az új státuszról. Az alapbérük ugyan jelentősen emelkedik, de még a beavatottaknak sem világos, mi lesz az ügyeleti és egyéb pótlékokkal, pedig ezek az orvosok fizetésének jelentős részét tették ki. A szakemberhiány miatt több orvosi szakma képviselői eddig azért kaptak magas pótlékokat, hogy egyáltalán legyen működő sürgősségi ellátás vagy gasztroenterológus egy vidéki kórházban. Az ügyeleti díjak azonban egy nemrég megjelent utasítás szerint akár csökkenhetnek is. Vajon vállalni fogják az orvosok így azt a pluszmunkát, amely miatt a magyar egészségügy még egyáltalán működőképes? Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke szerint lesznek olyanok, akik nem akarnak majd bemenni ügyeletbe az órabérük 70 százalékáért - írja a telex.hu.

Az orvosoknak ezen a héten dönteniük kell: a közalkalmazotti létből március elsejével átlépnek-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Az erről szóló szerződéseket úgy kell aláírniuk, hogy sok részlet máig tisztázatlan vagy zavaros. Máig egymásnak ellentmondó rendelkezések vannak például a törvény szövegében és a végrehajtási rendeletben: a magasabb rendű jogszabály szerint akár 1+1 év is lehet a kirendelés, a rendelet viszont egy évben csak 44 napra teszi ezt lehetővé.

Még ha a szerződést nem is írta alá mindenki, mintegy megelőlegezve és megmutatva az új státusz előnyeit, az orvosok idén február elején már meg is kapták a jelentősen megemelt alapbért. Ehhez viszont tudniuk kellene azt is, hogyan változik a pótlékok rendszere. Erről szinte az utolsó pillanatban, február 9-én jelent meg az Országi Kórházi Főigazgatóság utasítása. A pótlékok azért fontosak, mert ezek eddig az orvosok havi jövedelmének igen jelentős részét tették ki. Aki egy hónapban négy-öt 12 órás ügyeletet vállalt, az tulajdonképpen megduplázhatta korábbi, alacsonyabb bruttó bérét. Azt, hogy ezután mi lesz, senki nem tudja pontosan. Az orvosok annyi könnyítést kapnak, hogy most csak a megemelt alapbérről szóló szerződéseket kell aláírniuk.

Sikerül-e kompenzálni a kieső hálapénzt?

Orbán Viktor a Magyar Orvosi Kamara vezetőivel való tárgyalás után tavaly novemberben, a koronavírus-járvány kellős közepén teljesen váratlanul jelentette be, hogy történelmi léptékben is rendkívül jelentős mértékben megemelik az orvosok bérét. Az emelést három lépcsőben hajtják végre 2023-ig. A legnagyobb mértékben most emelkednek az alapbérek.

A béremelés egyik célja, hogy a hálapénz szűnjön meg, másrészt az orvosok olyan fizetést kapjanak, amellyel a tudásukat és energiájukat elsősorban az állami kórházban folyó gyógyításra tudják koncentrálni, és nem kényszerülnek önkiszipolyozó másod- és harmadállásokra. Több cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy ha valóban megszűnik a hálapénz, amelyet most a Nemzeti Védelmi Szolgálat álruhás emberei fognak majd ellenőrizni, az igencsak eltérő módon fogja érinteni az orvosokat. Az új státusz és a magasabb alapbér bevezetésénél több kérdés is felmerül:

• Mennyire képes kompenzálni az új rendszer egyes szakmákban a hálapénz elvesztését, és az itt dolgozók vajon az új feltételek mellett vállalják-e a további munkát az állami kórházakban?
• Megteremthető-e az egyenlőség, vagy megmaradnak a különböző pótlékok és egyedi alkuk, és egyes szakmák képviselői többet, mások pedig kevesebbet fognak keresni?

Egy havonta több százezer vagy akár több millió forint paraszolvenciát zsebre tevő sebész vagy szülész kieső jövedelmét semmiképpen nem fogja kompenzálni a mostani béremelés. Akik a hálapénzből többé-kevésbé részesültek, azoknak akár a korábbi szinten is maradhat a jövedelme, az orvosok jelentős hányadának pedig kifejezetten emelkedni fog a keresete.

A Telex több orvossal beszélt, nagyon különböző módon érinti őket az emelés

• Egy szakvizsga előtt álló fiatal rezidens eddig nettó 190 ezer forint alapbért kapott, februárban 410 ezer forintra ugrott a fizetése. Emellett még néhány tízezer forintot keresett ügyeletekből, illetve volt egyéb bevétele magánegészségügyi tevékenységéből, amelyet reményei szerint a jövőben is folytathat.
• Egy a szakmában régóta dolgozó aneszteziológus annyit árult el, hogy a korábbi fizetéséhez képest februártól 200-300 ezer forinttal kap többet.
• Egy nyugdíj előtt álló, már csak félállásban dolgozó orvos azt mondta: neki is jelentősen emelkedett a fizetése. „Én igyekeztem úgy intézni a dolgokat, hogy ne a kiszámíthatatlan hálapénzre alapozzak, ezért dolgozom több magánklinikán és rendelek másik kórházakban is. Azért se szerettem, ha hálapénzt adnak, mert nagyon sokszor láttam, hogy aki oda akarta adni azt a pár tízezer forintját nekem, az általában sokkal rosszabb anyagi helyzetben volt nálam.”
• Egy tíz éve a pályán lévő, műtéti szakmában dolgozó szakorvos eddig az alapbérrel és az ügyeletekkel nettó 630 ezer forint fizetést kapott, amelyhez még saját bevallása szerint havonta 500-600 ezer forint paraszolvencia társult. Az új rendszerben ő rosszul jár. A megszokott átlagos 1,2 milliós bevétele helyett az új alapbérrel és a még régi ügyeleti díjakkal februártól 800 ezer forint körüli összeget keresett. Az orvos azt mondta: alaposan tanulmányozta az új ügyeleti díjak rendszerét, és amit ott látott, az alapján arra számít, hogy ennél is kevesebbet fog keresni.

További részletek a cikkben.