• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Miért múlik még mindig a véradókon a betegek élete?

Lapszemle 2019.10.10 Forrás: Index
Miért múlik még mindig a véradókon a betegek élete?

A művérben az oxigénszállításért felelős vörösvértesteket apró, sejthártyával burkolt hemoglobin hólyagocskák (vezikulák) helyettesítik.

A legalapvetőbb gyógyászati alapanyag az emberi vér. És gyakorlatilag mindig hiány van belőle, különösen a ritka vércsoportokból. De miért kell ennek így lennie? Miért nincs működőképes mesterséges vér, miért nem tudjuk kiiktatni a vércsoportokat, hogy mindenki kaphasson vért mindenkitől? Vagy mégis megoldható mindez? - boncolgatja az Index.

A vérhiány legfőbb oka (a pénztelenség és az ellátás szervezetlensége mellett) a véradási hajlandóság alacsony volta. Persze folyamatosak a kampányok, de reálisan azt nem lehet várni, hogy a jövőben megsokszorozódna a véradók száma. A végső cél az kell legyen, hogy kiküszöböljük a donort a rendszerből, és vér hasonlóképpen legyen előállítható, mint az inzulin vagy más létfontosságú hormonok, enzimek. Megszámlálni sem lehet az elmúlt évszázadban tett próbálkozásokat a mesterséges vér kifejlesztésére, de eddig még egyik kísérleti anyag sem bizonyult működőképesnek. 

A japán védelmi minisztérium orvosi kutatóintézete azonban néhány napja előállt egy egészen ígéretesnek tűnő fejlesztéssel. Azt állítják, hogy a folyadékot bárki kaphatja, függetlenül a vércsoportjától, és nagyban javítja a túlélési esélyeit a vészes vérveszteséggel járó balesetek után.

A japán mesterséges vér, amelyet a Transfusion című vérátömlesztéssel foglalkozó szakfolyóiratban publikáltak, szinte túl jó, hogy igaz legyen. A művérben az oxigénszállításért felelős vörösvértesteket apró, sejthártyával burkolt hemoglobin hólyagocskák (vezikulák) helyettesítik, míg a véralvadást intéző vérlemezkéket hasonló módon csomagolt fehérjék pótolják. Ezeket a “sejteket” a vérplazmával megegyező összetételű folyadékba keverik, és máris átömleszthetővé válik a sérült alany szervezetébe.