• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

Miért nem látjuk a kínai vakcinák dokumentációját?

Lapszemle 2021.01.22 Forrás: valaszonline.hu
Miért nem látjuk a kínai vakcinák dokumentációját?

„Nem szeretnék az engedélyező hatóság embereinek helyében lenni” – mondja az immunológus, utalva arra, hogy a szakembereken nagy a politikai nyomás.

Az olcsó, elavult módszerrel készülő kínai vakcinák Kína külföldi térnyerését szolgálják, nekünk azonban nem szabad elkezdenünk oltani velük – mondja a Válasz Online-nak Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa. „Nem szeretnék az engedélyező hatóság embereinek helyében lenni” – teszi hozzá az immunológus, utalva arra, hogy a szakemberekre politikai nyomást helyeztek. De mi is a baj a kínai technológiával, mikor az influenzaoltás is azzal a módszerrel készül? Az, hogy a koronavírus nem influenza, hanem autoimmun folyamatok beindítására képes „lopakodó”, ebben a tekintetben tehát inkább a hírhedt Zika-vírusra hasonlít. „A hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!” Interjú.

Beszél ön kínaiul? 

– Nem. 

Akkor nincs könnyű dolga, ha véleményt szeretne kialakítani a kínai oltásról. 

– Nincs, nagyon keveset lehet tudni róla és az a kevés is ellentmondásos. 

Vegyük sorra. 

– Az Egyesült Arab Emírségekben 86 százalékos hatékonyságúnak találták a Sinopharm vakcinát, ám nem tudjuk, hogy melyik szám mire vonatkozik. 

Dehogynem. A klinikai vizsgálatban résztvevők egyik csoportja placebóként fiziológiai sóoldatot kap, a másik normál védőoltást, azután kiengedik őket a világba, és megnézik, hányan fertőződtek meg az egyik, és a másik csoportból. Az oltás hatékonyságát így tudják megállapítani. 

– Ez nem ilyen egyszerű, mert négyféle hatékonyság is létezik. Ön szerint a 86 százalék melyikre vonatkozik? Hány százaléknak sikerült elkerülni a halált? A súlyos betegséget? Az enyhe megbetegedést? Vagy hánynál védte ki úgy a fertőzést, hogy a beoltott személy tünetmentesen sem hordozta a vírust? 

Nem tudom. Melyikre? 

– Én sem, és ez a baj. A Moderna azt közölte, hogy oltása mind a négy ellen véd. A Pfizer az első háromra 95 százalékos biztonságról beszélt, de a Sinopharmról nem tudjuk. A mai napig nem publikálták az úgynevezett fázis 3 vizsgálatait, amely a vakcina tömeges kipróbálásának eredményeit rögzíti.

Ezért fordulhatott elő az a kínos eset a másik kínai oltóanyaggal, a Sinovaccal, hogy a brazilok klinikai vizsgálatánál előálltak 78 százalékos hatékonysággal, majd kijavították 50,4 százalékra. Bocs, mégsem?

– Nevetséges, mert 50 százalék a határ, amelynél egyáltalán hatásosnak lehet minősíteni az oltást. Végül azért korrigáltak, mert a magasabb hatékonysági adat csak a halálos és a súlyos fertőzésre vonatkozott, az alacsonyabb érték pedig az enyhe tünetesekre is. Ráadásul az egyik országban ezt mérték, a másikban meg azt.

Az egész világ ezekre az oltásokra vár. Dollármilliárdos bevételre számíthatnak a gyártók. Miért van az, hogy még az amerikaiak sem tudnak olyan elemi kérdésekre felelni, hogy akkor a tünetmentes oltottak fertőzőképesek-e, vagy sem?

– Mert 30-60 ezer embert kellene hetente PCR-rel megvizsgálni ahhoz, hogy a tünetmentesekre is biztos eredményt tudjanak mondani. Szinte lehetetlen megoldani.

Térjünk vissza a kínai oltásokhoz. A másik kínainál, a Sinovacnál egyszerre több klinikai vizsgálat adataira is hivatkoznak, és a brazil 78 és 50,4 százalék mellett Törökországban ugyanezt az oltóanyagot 91 százalékos, Indonéziában 65 százalékos hatékonyságúnak találták. Hogyan lehet egyszerre ennyi klinikai vizsgálat? Melyik adat igaz, a 91 vagy az 50,4 százalék?

– Kínában hónapok óta nincs járvány, ezért ott nem tudják kipróbálni a vakcinát, mert a placebót kapók közül sem betegedne meg senki. Másrészt az oltóanyagokat nemcsak különböző életkorú, de eltérő etnikumú embereknek is be kell adni, hogy minél biztosabbak lehessenek abban: nem okoznak veszélyes mellékhatásokat. A kínai oltóanyagot ezért próbálták ki 125 országban 60 ezer emberen. 

–  Ahogy például a Pfizert és a Modernát is több országban tesztelték. 

– Igen, ott az eredményeket egyben hozták nyilvánosságra, rangos tudományos lapokban publikálták. Miért nem látjuk a kínai dokumentációját? Miért nem közlik? 

Én kérdezném ezt öntől. 

– Amikor az Egyesült Arab Emírségekben bejelentették, hogy 86 százalékos a hatékonysága az oltóanyagnak, a kínaiak akkor is elzárkóztak az újságírói kérdések elől. Ez abszurd. Az arabok engedélyt adtak a vakcina használatára, már jelentős számban oltanak és állítólag jó eredménnyel. A kínai fejlesztők miért zárkóznak el a sajtó elől? 

Nem arról van szó, hogy részletes kínai információk hiányában ezek az országok a saját vizsgálatuk adataival szeretnék megszerezni a lakosságuk bizalmát? 

– Az biztos, hogy a világ két legtekintélyesebb gyógyszerhatósága, az amerikai és az európai engedélyét nem tudják felmutatni, mert a kínaiak nem kérnek ilyet. Valamit pedig mondaniuk kell az oltóanyagról.  

A teljes interjú a portálon. 

Legolvasottabb cikkeink