A férfiak aránya a plasztikai sebészeten az elmúlt húsz évben ugrásszerűen megnőtt.
A szépségnek nincs határa – legalábbis azok szerint, akik rendszeresen és megszállottan fekszenek a plasztikai sebészek kése alá, hogy minél tökéletesebb külsőre tegyenek szert. Egyre többen vesznek igénybe szépészeti beavatkozásokat, ám a legtöbben szerencsére megmaradnak a józanság keretein belül. Miért szabdaltatják át magukat egyre fiatalabb korban a nők és a férfiak? Az USA-ban egy év alatt 64 százalékkal nőtt azoknak a 30 év alatti fiataloknak a száma, akik különböző plasztikai beavatkozásokat végeztettek el magukon. S mi a helyzet nálunk? – teszi fel a kérdést a Szabad Föld – online.
Nem tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben többen jönnének az intézetünkbe a húszas és a harmincas korosztályból. Tíztől hetvenéves korig sokan megfordulnak nálunk, de gyerekkorban kizárólag az elálló fülek korrekcióját végezzük el esztétikai célból. Tény azonban, hogy a férfiak aránya a plasztikai sebészeten az elmúlt húsz évben ugrásszerűen megnőtt. Hazánkban jelenleg a plasztikai sebészhez forduló páciensek 20-30 százaléka férfi – nyilatkozta dr. Sobor György plasztikai sebész, a Budapesti Plasztikai Intézet munkatársa.
A nőknél az első helyen a mellplasztika áll, ezen belül a mellnagyobbítás. Ezt követi a hasplasztika, a zsírleszívás, az orr-, a szemhéjés az arcplasztika. Ambuláns beavatkozásként népszerű a ráncok kisimítására a botoxkezelés. A férfiaknál a leggyakoribb a nőies emlők „kiiktatása", a has- és az orrplasztika, a zsírleszívás, 40 év felett a szemhéj- és az arcplasztika. Gyakori, hogy az erősebb nem képviselői fogyás után feszes hasra vágynak, s ezért kérnek orvosi segítséget.
Sokan a deformitások és a sérülések korrekciójáért fordulnak plasztikai sebészhez. Magyarországon a baleseti elváltozások nagyobb részét az állami egészségügyi ellátás keretében tb-finanszírozással végzik. Mivel a plasztikai műtétek jelentős anyagi költséggel járnak és a baleseteket követő plasztikai helyreállítás általában több műtétet igényel, ezért a magánintézményeknél sokkal ritkábban végeznek (főleg anyagi okok miatt) baleset utáni helyreállítást.