Miért van szájzár az egészségügyi dolgozókon?

A jogi környezet lehetővé tenné, hogy az egészségügyi dolgozók névvel-arccal vállalják a nyilatkozatukat, és emiatt semmilyen hátrány nem érhetné őket. A legtöbben mégis csak név nélkül hajlandó beszélni, mert retteg, hogy utánanyúlnak - írta a hvg.hu.

“Munkábaálláskor aláírtuk a titoktartási nyilatkozatot.” “A kórházakban csak a sajtóreferens nyilatkozhat.” “A főnökeink elrettentés címén emlékeztetnek, amennyiben nyilatkozunk, akár azonnali fegyelmivel, vagy felmentéssel kell számolni...”,“Nem fogunk tudni elhelyezkedni, ha megszólalunk, utánunk nyúlnak.” “Inkább mindenki hallgat, mert nem tudja mit mondhat és mit nem” - ezek az egészségügyi dolgozók válaszai, mikor arról kérdeztük őket, szóba állhatnak-e újságíróval, hogy könnyebben megérthessék az emberek, mi zajlik most a kórházakban.

Ezt a falat szeretné lebontani az a 28 szerkesztőség, amely nyílt levélben kérte a kormányfőt és az országos tiszti főorvost, hogy tegyék végre lehetővé az objektív tájékoztatást a kórházakban uralkodó állapotokról, ne akadályozzák meg, hogy az egészségügyi dolgozók hallathassák a hangjukat a médiában. A mostani információhiány ugyanis közvetve a járvány súlyosbodásához vezet.

“Az intézményvezetőknek nincs olyan jogosultsága, hogy lakatot tegyen a kórházban dolgozók szájára. Vannak olyan kérdések, amik munkaviszonyból, vagy más jó hírnevéből fakadóan nem beszélhet, de nem kell engedélyt kérnie. Jó ha konzultál erről, de nem azért mert engedélyre van szüksége, hanem azért, hogy ne keveredjen jogsértésbe, ne lépjen vele szemben fel a saját intézménye” - mondta el a hvg.hu-nak Asbóth Márton, a TASZ magánszféraprojekt-vezetője. A szervezethez több szolgálati jogviszonyról szóló szerződés befutott, Asbóth szerint szinte az összesben szerepelt valamilyen titoktartásra vonatkozó kitétel, ami szerintük jogellenes. "A szolgálati jogviszonyról szóló törvény nem szabályozza a véleménynyilvánítás kérdését, ahol pedig ez a törvény nem határoz meg külön szabályt, ott a munka törvénykönyvét kell alkalmazni”.

A munka törvénykönyvének rendelkezéseitől viszont nem lehetne eltérni, ha csak ezt nem engedi kifejezetten maga a jogszabály – márpedig a munkavállaló véleménynyilvánításának korlátai esetében ilyet nem tesz. “Az egészségügyi dolgozók szempontjából fontos, hogy bár a véleménynyilvánításuk nem sértheti vagy veszélyeztetheti súlyosan a munkáltatójuk szervezeti érdekeit, de mivel az állam alkalmazásában állnak, az esetükben a gazdasági érdek nem értelmezhető olyan tágan, mint egy piaci alapon működő magánszolgáltatónál, így az üzleti titok fogalmára csak korlátozottan lehet hivatkozni” - teszi hozzá Asbóth Márton. Továbbiak a cikkben