Ma már tíz koraszülöttmentő szolgálat tevékenykedik Magyarországon.
A koraszülöttmentés viszonylag fiatal műfaj Magyarországon, de ma már nélkülözhetetlen ellátást jelent az egészségügyben. A legjelentősebb koraszülöttmentésben résztvevő szervezet segítségével mutatta be a 24.hu, hogyan alakult a koraszülöttek mentése itthon, és hogy miben is speciális ez az ellátás.
Amíg a koraszülöttek intézményi ellátása folyamatosan fejlődött (1976-ben kezdték el országosan kialakítani a perinatológiai hálózatot, ami megteremtette a légzészavarban szenvedő új- és koraszülöttek korszerű intenzív osztályos ellátását), addig szállításuk nem volt igazán megoldott. Ebben valódi áttörést a Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat (PCAM) 1989-es színre lépése jelentette. Az Országos Mentőszolgálat mentési rendszerére alapozva, de az OMSZ-tól függetlenül, külföldi gyakorlatokat is figyelembe véve kezdték meg a koraszülöttek mentését Magyarország központi régiójában.
Az eredmények hatására a PCAM-hoz hasonló alapítványi bázisú rendszerek kezdtek el szerveződni, aminek eredményeképp ma már tíz koraszülöttmentő szolgálat tevékenykedik Magyarországon. A vidéki centrumok egy-egy mentőautóval vannak jelen, melyet az Országos Mentőszolgálat biztosít a számukra, illetve Szegeden két OMSZ-os járművel biztosítják a szolgálat működését. A Peter Cerny Alapítvány 7 saját mentőautóval – nappal 4 kivonuló szolgálattal – látja el a mentési feladatokat. A különbség oka az, hogy az éves, nagyjából 9000-es feladatszámból mintegy 4000 feladatot az alapítvány lát el, a többit pedig a kilenc másik koraszülött mentőszolgálat - írta a lap. Miért van szükség külön koraszülöttmentésre? - erről a teljes cikkben olvashat.