Folyamatosan fenntartott, „harcolj vagy menekülj” állapotban élünk, ez pedig klasszikus stresszválasz.
Az elmúlt időszak eseményei folyamatos bizonytalanság- és szorongásérzést válthattak ki az emberekben, és nagyobb kihívás lett eldönteni azt is, mi igaz és mi nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta. Az ellenségkereső kormányzati kommunikáció is erősíti a stresszfaktort. Milyen károkat okoz mindez? Hogyan lehet megküzdeni a kihívásokkal? A többi között erről kérdeztük a szakembert.
Mi jellemezte 2022-t? A folyamatos változás és a folyamatos igény az újabb és újabb alkalmazkodásra – mondta a szakpszichológus. A társadalom általában is nagyon rossz mentális, mentálhigiénés állapotban fordult rá az újévre, de a gyerekeket nézve még rosszabb a helyzet.
A korábbi évtizedekben tapasztalt nyugalmi állapot 2008 körül a gazdasági válsággal – más szerint már a 2001-es terrortámadással – felborult, idővel pedig az anyagi nehézségeket követték a Covid-hullámok, a háború a szomszédunkban, és egyre kézzelfoghatóbb jelei vannak a klímaváltozásnak is.
„Mindez folyamatos bizonytalanság- és szorongásérzést válthat ki bennünk”, hiszen megjósolhatatlan és kontrollálhatatlan eseményekről van szó. Nagyobb kihívás lett eldönteni azt is, mi igaz és mi nem, a tudományba vetett hit is meggyengül.
Ehhez az általános helyzethez Magyarországon specifikus működésmódok is hozzájárultak – magyarázza Szondy. „Itt leginkább arra gondolok, hogy a kormányzati kommunikáció hosszú évek óta a folyamatos megtámadottság „élményét’ nyújtja, és háborús szóhasználatot alkalmaz.”
Ennek pedig súlyos következményei vannak. Egyrészt, miután évek óta azt halljuk, támadás alatt állunk, valójában egy folyamatosan fenntartott, „harcolj vagy menekülj” állapotban élünk, ez pedig klasszikus stresszválasz. „Hosszú távon ez rendkívül megterhelő a szervezet számára, hiszen a stressz fizikailag is megbetegedést okozhat, de pszichésen is” – mondja a szakember, aki szerint ebben a hangulatban nem csoda, hogy nem érezzük jól magunkat. Persze már a háború és a Covid előtt sem éreztük jól magunkat. „Amikor fenyegetve érezzük magunkat, akkor a túlélés válik a központi kérdéssé, amihez képest a boldogság sokadlagos tényező.”
...Szondy Máté azt mondta, pszichológusként nagyon megijeszti, amikor azt látja, hogy a gyerekek az óvodában migránsost játszanak, hiszen éppen gyerekkorban kellene megtanulni, hogyan kell jól kapcsolódni másokhoz, hogyan kell kooperálni, elfogadónak, befogadónak lenni.
További részletek a weboldalon.