Miért vannak olyan kórházaink, ahol lehetetlen műtét nélkül szülni?

Jelenleg olyan mértékű a kórházak alulfinanszírozottsága, hogy egy-egy intézmény sosem jut a munkájának megfelelő valós ellentételezéshez. Ez a helyzet egyrészt korrupciós nyomás alá helyezi a kórházakat, hogy lejelentsenek el nem végzett beavatkozásokat is, rosszabb esetben pedig anyagilag ösztönzi a felesleges műtéteket, amelyek erősen rontják az ellátás színvonalát - írta a 24.hu, amely a Reformok a szülészetben című cikksorozata újabb részében ismét a K-Monitor és az EMMA Egyesület közösen kidolgozott javaslatait szemlézi.

Magyarországon az államtól egy kórház 113 ezer forintot kap egy egyszerű szülésért. A szüléseket tíz kategóriába lehet sorolni a fekvőbeteg-adatlap alapján, de már a legegyszerűbb, „sima” hüvelyi szülés is számos szakembert „foglalkoztat” a szülésznőtől és szülészorvostól kezdve a neonatológuson (csecsemőgyógyász) és a csecsemős nővéreken át a szoptatási szaktanácsadókig, továbbá tartalmazza az anya és az újszülött legalább 72 órán keresztül történő ellátásának díját.

Nos, ez a komplex ellátás ma Magyarországon a kórház kasszájába 113 ezer forintot csenget. Ez az ár annyira alacsony és annyira nem reprezentálja a piaci árakat, hogy csak az otthonszülés díjával mérhető össze, amely a szülés legolcsóbb és legköltséghatékonyabb módja.

A térítési rendszer a császármetszés elvégzését anyagilag ösztönzi a kórházak számára, miközben a szakmai irányelvek az alacsony kockázatú várandósság esetében a hüvelyi szülést preferálják. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint az indokolt császármetszések aránya az összes szülés legfeljebb 10–15 százaléka.

Jelenleg a magyar gyermekek 42 százaléka születik császármetszéssel – ha ezt a problémát komolyan venné az egészségügy, legalábbis meg kellene szüntetni azt a helyzetet, hogy a kórház anyagilag ellenérdekelt a beavatkozásmentes szülések kísérésében. Továbbiak a teljes cikkben