Mikolára várva avagy miért nem alkalmas?

A magyar egészségügynek egy komoly felkészültséggel (szakmai hitelességgel), határozott vezetői karakterrel rendelkező emberre van szüksége. Ilyen a sajtó jelöltjei között csak egy van: Mikola István, akinek korábbi politikai botladozásait (2006) pártja valószínűleg elfeledte, és aki az elmúlt évek során gyarapította az egészségügyet (egészségpolitikát) érintő tudását, és sok szempontból elismerést kapott végzett munkájáért a különböző nemzetközi szervezetektől is - írta Kökény Mihány szintén volt egészségügyi miniszter a Népszavában és indokolta is.

Van markáns elképzelése arról, hogy mit kellene tenni az egészségügy megmentése érdekében, de feltételei vannak, ami a Fideszben merőben szokatlan. Önállóságot igényel, vagyis hogy az egészségügynek legyen újra minisztere és annyi pénzt, amennyivel a legsúlyosabb problémák orvosolhatók lennének. Tegyük hozzá joggal. Mikola komoly kormányzati tapasztalattal rendelkezik és tudja, hogy államtitkárként csak korlátozott cselekvési szabadsággal rendelkezne. Nem akar gyámság alatt dolgozni. A kérdés csupán az, hogy a miniszterelnök mennyiben tudná tolerálni egy ilyen harcos szókimondó miniszter jelenlétét a kormányban.

Félő azonban, hogy Orbán nem akar az egészségügy viszonyain változtatni. A 2016-os költségvetést már elfogadták, és a nagy összegek elosztása megtörtént. Az orvosok és ápolók exodusa tovább tart. Az érdekképviseletek gyengék, legfeljebb Sándor Mária és követői megregulázására vállalkoznak. Alamizsnák reményében. A következő választások messze vannak. A politika csinálói még nem fogják időszerűnek tartani az egészségügy felemelését. Orbánnak parancsteljesítő, nem túl koncepciózus figurára van szüksége államtitkárként. Nem Mikolára.