• nátha
    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

    • A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

      A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

  • melanóma
    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

  • egynapos sebészet
    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

Milliárdokkal kellett többet költenünk gyógyszerre

Lapszemle 2018.10.24 Forrás: 24.hu
Milliárdokkal kellett többet költenünk gyógyszerre

2011-hez képest 10 százalékkal nőttek a lakossági kiadások a támogatott gyógyszerpiacon.

A második Orbán-kormány első átfogó terveinek egyike a Széll Kálmán-terv volt. Ebben rögzítették, hogy 2011. évhez képest milyen módon kell évente cirka 100 milliárd forintokat megspórolni a gyógyszerkiadásoknál. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a gyógyszertári forgalom töretlen növekedést mutat. A Policy Agenda elemzésében az elmúlt évtized változásait vizsgálta meg - olvasható a 24.hu-n.

A 2008-as gazdasági válság idején kb. 318 milliárd forintot költött az állam arra, hogy a betegek a gyógyszertárban olcsóbban juthassanak gyógyszerhez. Ehhez „hozzáadódott” 110 milliárd forint lakossági hozzájárulás. A második Orbán-kormány 2010 után azzal szembesült, hogy a kiadások két év alatt 38 milliárd forinttal nőttek. Ezért a Széll Kálmán-tervben már megtakarítást rendeltek el, és a 2011. évi 357 milliárd forint tényleges költés összegéhez képest 2012-ben 83 milliárd, 2013-ban és 2014-ben 120-120 milliárd forint megtakarítást terveztek.

A gyógyszerpiacon a lakosság 2010-ben 406 milliárd forint értékben vásárolt, és ennek 27 százaléka volt az állami támogatású gyógyszer. Az OECD adatai alapján 2010-ben a gyógyszerkiadások az egészségügyi költések egyharmadát (33%) jelentették Magyarországon. A Visegrádi-tagországok átlaga – Magyarországot nem számolva – ezzel szemben 24,6% volt.

Az egészségügyet vizsgálva az OECD adatai alapján az is látszik, hogy hazánkban 2010-ben az egészségügyi kiadások 67 százalékát fedezte az állam, míg a V3-aknál (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) 75,6% volt ez az arány. Az adatok szerint tehát a magyar állam már akkor is „kikényszerítette” a lakosságból, hogy a pénztárcájába nyúljon, ha meg akar gyógyulni.

Az elmúlt években minimális változások sem történtek az állami támogatás mértékét tekintve. Bár jelentős forráskivonást hirdetett meg a kormány, de valójában nem csökkentette a gyógyszerkassza kiadási oldalát a Széll Kálmán-tervben meghirdetett mértékben. Olyannyira nem, hogy 2017-ben már 340 milliárd forintba került a járóbetegek gyógyszertámogatása. Ez az összeg 2008-hoz képet 22 milliárd forinttal magasabb, míg a 2011-es referencia évhez képest igazából minimálisan, 5 százalékkal alacsonyabb csak.

A lakosság rákényszerült arra, hogy ismét „mélyebben nyúljon bele a zsebébe”, hiszen 2011-hez képest 10 százalékkal nőttek a lakossági kiadások a támogatott gyógyszerpiacon.

A 2017 évi egészségügyi kiadások összességét vizsgálva pedig az látszik, hogy 2010-hez viszonyítva kissé csökkent az állami kiadások aránya (66,8%-ra), míg ezzel szemben a V3 országok 77,1 százalékra növelték ezt. Látszik tehát, hogy a közvetlen versenytársaink esetében a gazdasági bővülés lehetővé tette, hogy növekedjen az egészségügyben az állam szerepvállalása. Feltehetően ennek hatására jelentősen csökkent a gyógyszerre fordított kiadások aránya ezen országokban a teljes egészségügyi kiadásokon belül (21,4%-ra csökkent).

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink