Milliókba kerül a vakvezető kutyák képzése

A vakvezető kutyával közlekedő látássérült látó segítő nélkül élheti mindennapjait. Mintegy 80 ezer látássérült ember él Magyarországon, közülük azonban alig több mint százan közlekednek vakvezető kutyával. Számukra az eb nemcsak hű társ, hanem egyben az önálló életvitelhez szükséges segítő. A Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítvány 2008 óta működik, céljuk a látási- és más fogyatékossággal élő emberek rehabilitációjához szükséges vakvezető- és segítőkutyák kiképzése, a fogyatékkal élők társadalmi esélyegyenlőségének, valamint integrációjának segítése – írja a szon.hu portálja.

Annak, hogy csak keveseknek lehet segítségükre kutya, több oka is van. Az egyik a kevés pályázati lehetőségből eredő forráshiány, így az alapítvány leginkább adományokból működik.

A képzés a megfelelő kutya kiválasztásával indul: bizonyos fajták eleve nem alkalmasak arra, hogy vakvezető kutyát neveljenek belőlük, mivel a kutyáknak fizikai és „személyiségbeli" feltételek egész sorának kell megfelelniük. A kiskutya eleinte nevelőszülőknél cseperedik. Ezután következik a kiképzése, ami másfél-két éves korára fejeződik be. Ennek fontos eleme a közlekedés és tájékozódás megfelelő elsajátítása, sokszor akár fél évig is tarthat a kutya kiképzőjével a leendő gazda tréningje, és csak ezután kezdődhet a kutyával való közlekedés. Ekkor kerülhet gazdához, és akár fél évre is szükség van az összeszokáshoz és a sikeres vizsgához. Az addig felmerült költség elérheti a kétmillió forintot. Ellenőrző vizsgákra azonban a későbbiekben is szükség van.

Leggyakrabban labrador retrievert, golden retrievert, illetve esetenként német juhászkutyát nevelnek vakvezetőnek. A Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítványnál jelenleg is folyamatban van egy vakvezető kutya, Mona kiképzése. A levizsgázott ebeket a gazdák örökös használatba kapják díjmentesen - írta a lap.