Milliókkal tartoznak a kórházaknak a potyázók

Akinek nincs érvényes biztosítása, csak saját költségére veheti igénybe az ellátást. A magyar állampolgárok helyett ezt most még kifizeti az OEP, a külföldiektől azonban a kórházaknak kell behajtaniuk a pénzt, ami persze sokszor reménytelen. Az ingyenes egészségügyi ellátás mindenkinek jár, ezt sokan, sokfelé hangoztatni. Csakhogy ma már semmi nincs ingyen, így a gyógyítás sem, hiszen azért is fizetünk, társadalombiztosítás formájában. Sajnos, azonban jóval több a potyázó, mint a becsületes járulékfizető: mindössze 2,7 millió biztosított van jelenleg Magyarországon. Elvileg csupán nekik járna térítésmentes egészségügyi ellátás, mindenki másnak súlyos összegeket kellene fizetnie, ha orvoshoz kerül. A magyar állampolgárok azonban – a jelenlegi szabályozás szerint - csak figyelmeztetést kapnak, ellátásuk költségét a társadalombiztosító megtéríti az intézménynek - írja a Délmagyar Online.

Külföldiek esetében – ha nincs biztosításuk – a kórház vagy a klinika feladata a kezelési költségek behajtása. Ha ez nem sikerül, kénytelenek veszteséget elkönyvelni. Baráth Lajos, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház és Rendelőintézet főigazgatója a lapnak nyilatkozva elmondta: nemrégiben egy autóbaleset után megmentették egy külföldi állampolgár életét, azonban az illető nyilván tudhatta, hogy ez sokba fog neki kerülni, mert – mint utóbb kiderült – az adatfelvételnél szándékosan rossz címet adott meg. A tartozást így nem tudták behajtani rajta, mivel az intézmény nincs felkészülve arra, hogy nyomozzon egy páciens után. Három és fél millió forintot buktunk azon, hogy megmentettük a balesetet szenvedett külföldi állampolgár életét – mondta Baráth Lajos.

Határ menti kórházként egyébként nem ez volt az egyetlen ilyen eset a makói intézményben. Mivel Romániában már bevezették, hogy valóban csak a biztosítottak kapnak ingyenes ellátást, ezért sokan jönnek át Magyarországra. Egy részük azért, mert ha már úgyis fizetniük kell, inkább a magasabb színvonalú magyar egészségügyet választják. Azonban egyre többen azt használják ki, hogy könnyen eltűnhetnek, hiszen a két ország között nincs ilyen típusú együttműködés. A legtöbb esetben az intézmények nem utasíthatják vissza az ellátást. A sürgős eseteket például mindenképpen el kell látniuk, akkor is, ha a páciensnek nincs biztosítása. De még ha nem is életmentő beavatkozásról van szó: nem szívesen küldik el, aki ellátásra szorul.

Túri Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika és Gyermek-egészségügyi Központ igazgatója kiemelte: nem hagyunk magára senkit. Azonban rögtön azt is hozzátette, hogy ő még pénzt soha nem látott abból, ha egy biztosítás nélküli külföldin segítettek. Több millió forintos, behajtatlan fizetési elmaradása van azoknak a betegeinknek, akik nem rendelkeztek európai uniós biztosítási kártyával – mondta Várkonyi Katalin, a szentesi Dr. Bugyi István Kórház főigazgatója, aki arról is beszélt a lapnak a cikk végén, hogy a biztosított külföldiek ellátási költségét is minden esetben az intézményeknek kell megelőlegezniük, amelyet csupán több hónapos – akár féléves – csúszással fizet ki az OEP.