Egymillió nefron szolálja a veseműködést: szűrik a vért, a szűrletből pedig vizeletet állítanak elő.
Kezdetben egymillió nefron van a szervezetünkben. Szervünk öregedése önmagában még nem kóros folyamat, de e szervünk kiszolgáltatott, sorsáért mi magunk felelünk. Veséink velünk öregszenek! – ez az idei vesevilágnap jelmondata. Fontos kiválasztószervünk betegségét sokszor későn veszik észre, miközben tízből egy felnőttnek már károsodott a veséje. Orvosilag „milliomosnak" születünk, ugyanis kezdetben egymillió nefron van a szervezetünkben. A nefronok a veseműködés egységei, feladatuk a vér szűrése, s a szűrletből a vizelet előállítása. A veséket az erek gazdagon átszövik, hogy a vérellátásuk megfelelő legyen. Ám ahogy korosodunk, a verőereink egyre szűkebbek, merevebbek, ami a szerveink oxigénellátását rontja – írja a Szabad Föld – online.
A vesében a hajszálérgomolyagok hegesednek, a „dolgos" sejtek száma lecsökken, a helyüket kötőszövet veszi át. Minden ötödik egészséges ember veséjében már 20-30 éves korában található heges hajszálérgomolyag. A nefroszklerózisra, azaz a vese öregedésére utaló jelek 40–50 éves kor között minden negyedik, míg 50–70 éves korban minden második embernél észlelhetők – emelte ki dr. Deák György nefrológus szakorvos. A nefronok száma a születéskori állapothoz képest 60 éves korunkra a kétharmadára csökken, s mire elérjük a 75 éves kort, a vesék 10–30%-kal lesznek kisebbek.