Milyen feladatokat lát el egy űrorvos? Interjú Nagy Klaudia Viviennel

Mindig is érdekelték a világegyetem nagy kérdései és a csillagközi történetek Nagy Klaudia Vivient, azt azonban sosem gondolta volna, hogy egyszer majd űrmissziókat kísérhet végig. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus adjunktusa hazánkban elsőként szerezte meg az Európai Űrügynökség űrorvosi minősítését. A doktornővel a magyarnemzet.hu közöl interjút.

Keveseknek adatik meg az a lehetőség, hogy a kardiológiáról hirtelen egy űrmisszió előkészítésének kellős középében találják magukat, és űrhajósokkal dolgozzanak. Elhiszi, hogy mindez önnel történik?

– Valóban nem túlzás azt állítani, hogy a csillagok szerencsésen álltak. Azt leszámítva ugyanis, hogy gyerekként már nagy rajongója voltam az űrrel kapcsolatos dolgoknak, így a Star Warsnak is, nem voltak ábrándjaim ezzel kapcsolatban. Aztán nagyot fordult velem a világ, amikor a HUNOR-program 2022-ben megkereste a Semmelweis Egyetemet, hogy vállalja az űrprogram orvosi, egészségügyi részének biztosítását. A projektért dr. Merkely Béla rektor felel, aki ekkor felkért, hogy vegyek részt az operatív feladatok ellátásában, vagyis segítsek az űrhajósok kiválasztásában és a magyar űrprogram orvosi részének megszervezésében. Amikor meghallottam, hogy űrhajósokkal dolgozhatok, nehezen hittem el, de azonnal igent mondtam a feladatra.

A magyar űrhajósjelöltek kiválasztását követően keresték meg az Európai Űrügynökségtől, hogy vegyen részt az űrorvosi képzésen és segítse az űrmissziókat. Miből áll egy ilyen képzés és milyen feladatokat lát el egy űrorvos?

– Az űrorvos elsődleges feladata, hogy a teljes misszió során segítse, vigyázza az asztronauták egészségét – egyébként minden űrhajósnak két űrorvosa van, akik a hosszabb missziókat felosztják egymás között – ez a hat hónapos küldetések esetében fejenként 3-3 hónapot jelent. Az űrorvos rendszeres kapcsolatban van az űrhajósokkal a felkészítés és az űrállomáson való tartózkodás során is, ha bármi probléma adódna, azonnal elérjük egymást. A másfél éves képzésen elméleti és gyakorlati tudást is kaptunk, például megtanultuk, hogy milyen hatása van az űrnek az emberi szervezetre és egyes szervrendszerekre, de az űrutazási protokollokat is megismertük. 

Egyrészről nagyon más, mint egy „hagyományos” orvosi szakképzés, hiszen már-már sci-fibe illő dolgokat tanul az ember. Másfelől pedig olyan, mintha újra rezidensként dolgoznánk, csak épp űrhajósok a páciensek, akiknek a misszióját végig kell kísérni.

Eddig két űrhajóst segítettem, egy svéd és egy dán asztronautát kísértem a missziója során. Előbbi egy kéthetes, utóbbi egy hat hónapos küldetésben vett részt.

Milyen tapasztalatokat szerzett az asztronauták mellett? Milyen egészségügyi kérdések merültek, merülhetnek fel a magyar űrhajós missziójának ideje alatt?

– Erről is csak általánosságban beszélhetek, hiszen ugyanúgy köt az orvos-beteg titoktartás, de vannak mondhatni tipikus hatások, amelyekre mindenképp gondolni kell: a folyadékeltolódás és az egyensúlyrendszer megzavarodása is tipikus és gyakori az űrutazás kezdetén, ami egy szédüléssel, hányingerrel, hányással, fejfájással járó tünetegyütteshez vezet.

Továbbiak az interjúban