Milyen jövő vár az egészségügyi dolgozókra Magyarországon?

Az eredeti tervekhez képest a kormány kitolta a határidőt, így 2021. március 1-jén lép hatályba az új egészségügyi szolgálati jogviszony, amely teljesen átszabja az ágazatban itthon dolgozók munkakörülményeit a másodállások vállalástól a fizetéseken át a szabadságokig, írja az Index. Ettől függetlenül az orvosok és az ápolók már a jövő év legelejétől az új bértábla szerint kapják a fizetésüket, ám az egészségügyi dolgozók nem mondhatnak föl a veszélyhelyzet ideje alatt – derült ki a törvény részleteit szabályozó, nemrég megjelent végrehajtási rendeletből.

Az eredeti elképzelés szerint állandó munkahelyéről egy másik intézménybe az eddig törvényileg előírt 44 nap helyett „ideiglenesen” két évre is szólhatott volna az egészségügyi dolgozó átvezénylése. A szakmai szervezetek javaslatára végül enyhítettek legutóbb a rendeletben a kétéves kirendelési terven. 

A végrehajtási rendelet szerint maradt a 44 nap, ami mindenképpen pozitív lépés. Úgy tűnik, megszűnt a fenyegetés, sokan féltek attól, hogy a kirendelés békeidőben is bevett munkaszervezési gyakorlattá válik – értékelte az intézkedést az Indexnek Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke.

Az októberi törvény jóval nagyobb szigort ír elő a másodállások területén. Nem feltétlenül csupán a klasszikus másodállásvállalást korlátozza, hanem valamennyi térítés ellenében végzett tevékenységet.

Ha tágan értelmezem, márciustól az orvosnak már arra is engedélyt kell kérnie, hogy kiadhassa a lakását vagy a kertjében őstermelői tevékenységet végezzen, onnantól, hogy belép az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba – magyarázta Vámosi Péter, a rezidensszövetség munkatársa.