Milyen lehet a magyar egészségügy új finanszírozása?

Változások az egészségbiztosítási rendszerben? - teszi fel a kérdést a Figyelő legújabb számában. A hetilapnak nyilatkozik Kiss Zsolt is, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese a kiegészítő biztosítás témájában. Hangsúlyozza, hogy szakmapolitikai döntés jelenleg nincs a kérdésben, de ha felmerül, akkor alapos mérlegelésre van szükség - ismertette a cikket a portfolio-hu.

A hetilap azt írja, hogy "gondolkodás természetesen jelenlegi is folyik a kiegészítő biztosításokról mint a társadalombiztosítási rendszer egyik új lehetséges eleméről, hiszen a finanszírozás stabilitását az állami egészségügyi rendszerünkben hosszú távon meg kell tartani".

Együtt kell gondolkodniuk a szereplőknek, mégpedig azért, hogy a bevezetéssel ne alakulhasson ki olyan struktúra, amely kétpólusúvá teheti az egészségbiztosítási rendszert, vagyis amelyik megosztja az embereket a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben - fejtette ki a szakember a lapnak.

A szakember a megoldást a jelenleg egészségbiztosítási szisztéma megtartása mellett létrejövő, a plusz-szolgáltatásokhoz való hozzáférést elősegítő kiegészítő biztosításokban látja.

Szélesebb spektrumú hozzáférést biztosíthat például a normál társadalombiztosítási rendszerben még nem teljeskörűen elérhető technológiákhoz, az ápoláshoz vagy bizonyos kényelmi szolgáltatásokhoz. Kiss Zsolt azonban nem szeretné túlgondolni a kérdéskört.

Aláhúzta azt is, hogy a NEAK-nak kulcsszerepet kell betöltenie a rendelkezésre álló források elosztásában. Az alapkezelő azért sem megkerülhető, mert az állami egészségügyi rendszerben maga az állam az, amely szabályozóként kizárólagosságot élvez az ágazat teljes vertikumában - érvel a cikkben. Ezzel arra utalhatott, hogy az állami biztosító szervezné meg a kiegészítő biztosítás rendszerét is.

Az új rendszer úgy működne, mint egy vasúti jegy. Erről a teljes cikkben