Milyen tényezők befolyásolják a medikusok pályaválasztását?

A magas színvonalú alapellátás fenntartásához nélkülözhetetlen a megfelelő létszámú és képzettségű humánerőforrás biztosítása, amely napjainkban rendkívül komoly kihívást jelent. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nyilvántartása szerint 2020. április 1-jén 432 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, a többségük vidéki kistelepüléseken. Jelenleg a családorvos-szakképzésbe belépő, majd azt teljesítő kollégák nem tudják pótolni a rendszerből hiányzó, illetve a közeljövőben kilépő orvosokat - szögezi le az a Medical Trubune-ban megjelent tanulmány, melyet a medicalonline.hu. adott közre.

A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2016–2017-ben összesen négy évfolyamon, 172 orvostanhallgató (férfi 44%) részvételével végzett felmérésünk alapján, a jövőben biztosan a családorvosi pályát választó hallgatók aránya 0–3,9% volt. A válaszadók 12,1–19,2%-a tudja elképzelni a családorvoslást, mint jövőbeni hivatását. Az alapellátásban történő munkavégzéssel kapcsolatban a hallgatók 3,85–36,36%-a volt teljesen elutasító.

A hallgatók közel háromnegyede városi munkavállalásban gondolkozik. A hallgatók származása (vidéki vagy városi) sem a szakterület-választást (p=0,102), sem a vidéki munkavállalás lehetőségét (p=0,152) nem befolyásolta szignifikánsan. A családorvoslás presztízsét átlagosnak ítélték meg, 5 fokozatú skálán az átlagpontszám 3,1 volt. A hallgatók szerint az egyéb szakterületen dolgozó kollégák körében alacsonyabb a családorvosi hivatás presztízse (átlagpontszám: 2,2), viszont a válaszadók több mint 50%-a szerint a betegek jónak vagy kiválónak értékelik azt. A pálya legfőbb vonzerejeként a sajátos orvos-beteg kapcsolatot és a kedvező munkaidőt jelölték meg. Negatív vonásként a monotonitást, a szakma alacsony presztízsét és az alacsony szakmaiságot említették. A pálya vonzóbbá tételében az egyik kiemelt javaslat a családorvostan megjelenésének növelése a graduális képzés során − a negyedéves válaszadók 37%-a javasolta ezt. A hallgatók 92%-a szerint a várható jövedelmük havonta nettó háromszázezer forint alatt lesz, és 56%-a úgy gondolja, hogy jövőbeli terveit várhatóan nem fogja tudni a fizetésére alapozni. Az egészségügy aktuális és 5 évvel későbbi helyzetét 5 fokozatú skálán átlagosan 2,2-re és 2,7-re értékelték a hallgatók. A fentiek alapján megállapítható, hogy elenyésző azon orvostanhallgatók aránya, akik elsődlegesen a családorvosi pályára készülnek, és sokan bizonytalanok a szakterület-választással kapcsolatban. A hallgatók háziorvosi pályához kötődő negatív sztereotípiái jelentős mértékben a hiteles információk hiányából, illetve a média és az egyetemi képzés során őket ért hatásokból alakulnak ki. A jelenlegi egészségügyi helyzetet kifejezetten borúsan látják, amelyben a financiális tényezők is jelentős szerepet játszanak, a jövőre viszont mérsékelt optimizmussal tekintenek. Továbbiak a cikkben