Az adott védőoltásnak nagyobb-e a kockázata vagy annak a betegségnek, amelyet védőoltás nélkül elkaphat a beteg?
Daganatos betegeknél nagyobb a fertőzésveszély és a betegségek szövődményének kockázata, ezért igyekezni kell elkerülni a fertőzéseket, ennek hatékony módja védőoltások felvétele. Erre nem alkalmas minden időpont, már kialakult fertőző betegség vagy legyengült immunrendszer esetén nem szabad oltani, így a védőoltást mindig előre egyeztetni kell a kezelőorvossal. A rákbetegeket az is védi, ha a velük együtt élők be vannak oltva -írta a rákgyógyítás.hu.
Kemoterápiás kezelések közben, illetve az immunrendszer legyengült állapotában nem szabad oltani, vagy ha mégis, az oltás kevésbé hatékony. Az eredményes fertőzésvédelem érdekében tehát döntő az időben, a diagnózis megállapítása után rövid időn belül megkezdett prevenció. Védőoltásokat – ha nincs ellenjavallata – a tervezett onkológiai kezelések előtti hetekben vagy a kezeléseket követően, két kontrollvizsgálat közötti tünetmentes időszakban lehet beadni. Az aktuális állapotot pontosan ismerő kezelőorvossal egyeztetni kell, hogy javasolja-e a vakcinációt, a döntésben infektológus, oltási szaktanácsadó is segíthet.
A közösségi immunitás („nyájvédelem") azt jelenti, hogy már az is bizonyos fokú védettséget ad valakinek, ha önmaga nem kaphat védőoltást, viszont a környezetében élők igen, ezáltal tőlük nem kaphatja el a betegséget. Ezért javasolható daganatos betegek családtagjainak is, hogy kérjenek védőoltást a megelőzhető fertőzések ellen, mert ezáltal nemcsak önmaguk kerülhetik el a betegséget, de hozzátartozójukat is védik: kisebb lesz az otthoni fertőzés kockázata. A beteg környezetében élők védőoltását javasolják tehát az influenza és a pneumococcus, továbbá az agyhártyagyulladást (meningitis) okozó meningococcus baktérium, gyerekek esetén pedig bárányhimlő ellen is.