• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mindegy, hogy mit kapunk harmadik oltásként?

Lapszemle 2021.12.14 Forrás: 24.hu
Mindegy, hogy mit kapunk harmadik oltásként?

Mivel az immunizációs szint eleve feljebbről indul, az adatok azt mutatják, a kívánt hatás eléréséhez elegendő a megerősítéshez egy dózis.

Mit idéz elő szervezetünkben a harmadik oltás? Miért nem mindegy, hogy mire mit oltunk, és milyen kutatási eredmények vannak-e tekintetben a „keleti” vakcinákról? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársát kérdezte a 24.hu.

Az új koronavírus elleni oltóanyagok a Janssen kivételével kétdózisúak, vagyis az elvárt védettség kialakításához megfelelő időbeli eltéréssel két adagot kell beadni. Miért kettő? Legyen szó bármilyen vakcináról, túlnyomó többségük adott vírus elölt vagy „lebutított” formáját, illetve az immunitást serkentő valamelyik részét tartalmazzák. Az első dózis arra alkalmas, hogy beindítsa az immunrendszer működését, felpörgesse a folyamatokat, elindítsa az úgynevezett adaptív immunitást. Bizonyos idő után, a megfelelő »készültségi szint« elérésekor beadott második dózis pedig képes a védelmi szintet még magasabbra tornázni, és így a védelmi szint felett tartani az antitestek szintjét – mondja Kemenesi Gábor.

Képzeljünk el egy vízszintes vonalat, ami adott kórokozó elleni védelmi szintünket jelzi. Az első adag vakcina hatására a görbe felfelé indul, és ha nem történik semmi, egy hullámot leírva visszatér az alap szintre. Sőt, sokszor még az alá. Viszont hatalmas lökést jelent, ha az illető akkor kapja meg a második dózist, amikor a görbe visszafelé indul. Ilyenkor egy újabb, sokkal nagyobb hullám rajzolódik ki, amely már egy jóval magasabban húzott alapvonalra tér vissza.

Ezzel pedig létrejön az elvárt, megfelelő mértékű antitestes immunválasz, a védelmi szint már egy sokkal magasabban futó vonalként jelenik meg. Logikus módon az idő itt kulcsfontosságú, ezért határozzák meg minden oltóanyagnál a két adag beadása közötti legoptimálisabb időtartamot.

A Janssen esetében egyre több tanulmány utal rá, hogy az egyetlen dózis hatása hamar kikopik, várhatóan ezt az oltóanyagot is kétdózisúvá teszik. Sőt, az sem kizárt, hogy hamarosan a koronavírus ellen eleve három dózisban fogják megszabni az alap immunizálást. Továbbiak a teljes cikkben