• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Minden afelé mutat, hogy lesz negyedik hullám

Lapszemle 2021.07.02 Forrás: növekedés.hu
Minden afelé mutat, hogy lesz negyedik hullám

Az új modell a segítségével a magyar járvány első hullámának végét rendkívüli precizitással sikerült megjósolni.

Néhány tényező ismeretének a birtokában szinte napra pontosan meg tudják mondani egy-egy járványhullám végét, vagy akár a teljes halálozást. Modelljeik alapján úgy tűnik, a korlátozásokkal való késlekedés exponenciálisan megnöveli a járványban elhunytak számát, azonban a gazdasági haszna zérus. A megoldást időben meghozott intézkedésekben, magas átoltottságban és hatékony vakcinában látja. Vattay Gábornak, az ELTE TTK Fizikai Intézet, Komplex rendszerek fizikája tanszék vezetőjének előadása a 43. Medicina konferencián, írja a Növekedés.

Már lassan másfél éve volt, mikor megérkeztek Európából az első koronavírusos esetekről a hírek. Mikor Olaszországban bevezették a korlátozó intézkedéseket sokan várták volna, hogy az epidemiológusok, a szakértők majd mondanak valamit, hogy mikor lesz vége a járvány hullámnak, és mikor lehet majd feloldani a korlátozásokat azonban ez nem így történt.

Nem tudtak és nem is akartak a szakemberek jóslatokba bocsátkozni, a matematikai modellek egyszerűen nem voltak rá alkalmasak a hibáik miatt.

Ezt a kérdéskört járta körül egy fizikus statisztikus szemével Vattay Gábor egyetemi tanár, az ELTE TTK Fizikai Intézetében A komplex rendszerek fizikája tanszék vezetője, a Medicina Fórum konferenciáján.

A matematikai modellekben rengeteg olyan paraméter van, amiket nem lehet kimérni- mondta. Tipikusan ilyen paraméter például, hogy hányszor találkoznak az idősek a fiatalokkal a boltban. Emellett az adatpontok száma is kevés, ráadásul, ha mindez nem lenne elég utoljára 1918-1919-ben lehetett volna élesben használni az ilyen jellegű modellezést, a spanyolnátha idején - tette hozzá.

Épp ezért a korábbi matematikai modelleknél valamilyen hatékonyabbat kellett keresni, azonban kiderült, hogy jelenleg még nincs ilyen a piacon.A felismerést követően az előadó, Vattay Gábor és kutatócsoportja nagyon rövid időn belül létrehozott egy olyan modellszámítási módszert, amivel rendkívüli pontossággal lehet a járvány alakulásával kapcsolatban különböző kalkulációkat végezni.Ennek a modellnek a segítségével a magyar járvány első hullámának végét rendkívüli precizitással sikerült megjósolni.