• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Minden harmadik gyermek nélkülözik hazánkban

Lapszemle Forrás: BEOL

Egy felmérés szerint a fejlett országok közül hazánk a lista végén található.

Minden harmadik gyermek nélkülözőnek számít ma hazánkban, a 18 éven aluli magyarok 31,9 százaléka ugyanis nem fér hozzá a fejlett országokban használatos erőforrásokhoz, vagy nem tudja kielégíteni az ilyen országokhoz mért szükségleteit — derül ki az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNICEF által nemrégiben bemutatott jelentésből – olvasható a beol.hu portálján.

A fejlett gazdaságok gyermekjogi helyzetének vizsgálatához a gyermekszegénység mérésére egy 14 pontból álló listát állítottak össze. Nélkülözőnek az a gyermek számít, aki a 14-ből kettőhöz vagy többhöz nem fér hozzá. Mint kiderült, hazánk a vizsgált fejlett országok közül a lista végén található, ennél rosszabb mutatója csak Bulgáriának és Romániának van, igaz, előbbinél a gyerekek 56,6%-a nélkülözni kényszerül, míg a sereghajtó Románia esetében egészen kirívó arányban, 72,6%-ban szenvednek hiányt a gyerekek. A lista élén Izland áll, ahol mindössze a gyerekek 0,9%-ára igaz a nélkülözés effajta definíciója, ezt szorosan a skandináv országok követik.

A kutatás azokra a tipikus rizikófaktorokra is rámutat, melyek összefüggésben állhatnak a nélkülözéssel. Az egyik legjelentősebb kockázati tényező a szülők alacsony iskolai végzettsége. Magyarországon például a 8 általános végzettségű, vagy ezt sem elérő szülők esetében a gyermekeknek nagyjából csak 25 % esélye van arra, hogy elkerüljék a nélkülözést. A munkanélküliség szintén fontos problémát jelent.