• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Minden koronavírusos beteg részesült ellátásban

Lapszemle 2020.05.28 Forrás: Origo
Minden koronavírusos beteg részesült ellátásban

Miért volt nagyságrendekkel sikeresebb a védekezés Magyarországon, mint Olasz-, Spanyol- vagy éppen Franciaországban?

Bár sokan az eddig elvégzett 163 ezer teszt számát tartják kevésnek, vagy a lélegeztetőgépek számát soknak, döntse el ki-ki maga, hogy melyik mutatót tartja fontosnak, ha értékelni akarja a COVID-19 elleni harc eddigi eredményét, veti fel az Origo portálján Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágának vezetője

Annyira természetesnek tekinthetjük Magyarországon, hogy fel sem merül ennek az eredményként való elkönyvelése, de a legfontosabb: Magyarországon egyetlen koronavírusos beteg sem maradt ellátás nélkül. Nem halt meg senki kórházi ágyak vagy lélegeztetőgépek hiánya miatt, egy orvosnak sem kellett arról döntenie, hogy melyik betegét juttatja intenzív ellátáshoz, egyetlen idős ember sem maradt gondoskodás nélkül. Márpedig ez egyáltalán nem volt természetes Európa vagy az Egyesült Államok számos (gyakran leggazdagabb) régiójában, ahol az idősotthonokban magukra hagyott emberekről, a folyosón fekvő fuldokló betegekről, orvoshiányról érkeztek a hírek a közelmúltban.

A koronavírus-járvány első nagy hullámának csendesedésével ennek ellenére megindultak a – döntően politikai, nem szakmai indíttatású – viták arról, hogy miként értékelhetőek a pandémia elleni magyarországi harc eredményei. Szerencsére nem csupán ízlésbeli különbségekről kell vitáznunk, hiszen rendelkezésre állnak olyan objektív mutatók, amelyek segítenek választ adni a kérdésre: vajon összességében sikerrel és hatékonyan vette-e fel Magyarország a harcot a vírussal szemben.

Bár sokan kritizálták a magyar hatóságokat a PCR vizsgálatok alacsony száma miatt, az eredmények arra utalnak, hogy egy általános tesztelés 99,5 százaléknyi vagy még nagyobb arányban csak egészséges embereket tesztelt volna, míg a választott út – a kontaktuskutatáson és a rizikóelemzésen alapuló célzott tesztelés – közel azonos eredményt hozott, és alkalmas volt a járványgócok felderítésére, a fertőzöttek nagyarányú azonosítására és így a járvány megfékezésére.