A megdöbbentő felismerés új távlatokat nyithat a gyógyszeres terápiában.
Minden negyedik, nem antibiotikumként ismert, a mindennapi terápiában alkalmazott hatóanyag rendelkezik bizonyos bakteriosztatikus vagy baktericid hatással. A megdöbbentő felismerés új távlatokat nyithat a gyógyszeres terápiában. Az intesztinális mikrobiomnak az ember egészségére kifejtett hatása egy ideje az intenzíven kutatott területek közé tartozik. Vizsgálatok tárgyát képezi az is, hogy a farmakoterápia miként hat a bélben élő baktériumokra – írja a phamaonline.hu portálja.
Ennek keretében ismerték fel például azt, hogy az antibiotikumokon kívül egyéb hatóanyagok is hatással vannak a bélbaktériumokra; így például a metformin-terápia eredményeként is olyan mértékben megváltozik a bélflóra, hogy azzal az antidiabetikum okozta gasztrointesztinális mellékhatások is magyarázhatók. Ezzel azonban nem ér véget a bélflórára ható gyógyszervegyületek sora!
Heidelbergi kutatók 2018-ban a Nature folyóiratban megjelent közleményükben arról számoltak be, hogy a mindennapi terápiában alkalmazott hatóanyagok mintegy negyede hatással van a bélben élő mikroorganizmusokra.
Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (European Molecular Biology Laboratory; EMBL) kutatói 1197, különböző hatástani csoportba tartozó gyógyszervegyületet vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy azok miként befolyásolják a baktériumok növekedését, szaporodását. A mikroorganizmusok tekintetében változatos volt a paletta, 40 különböző törzsbe tartozó bélbaktériumon tesztelték a különféle hatóanyagok esetleges baktericid vagy bakteriosztatikus hatását. Kiderült, hogy a hatóanyagok 24 százaléka legalább egy baktériumtörzs növekedését gátolja. A vizsgált hatóanyagok 3,3 százaléka a tesztelt baktériumtörzsek közül több mint 10-nek a növekedésére, szaporodására volt hatással.