Minden súlyos koronavírus-betegnek juthat lélegeztetőgép?

Önmagában nem sokat jelent a 2560 lélegeztetőgép, mert működtetésükhöz megfelelő infrastruktúra és humánerőforrás szükséges. Orvosi oxigén, vezetékhálózat, alapos mérnöki tervezés, szakorvosok és szakápolók speciális tudása nélkül nem sokra megyünk a respirátorokkal, írja a 24.hu.

A SARS-CoV-2 vírussal fertőzöttek 80 százaléka otthon, lábon hordja ki a betegséget, vagyis kórházi ellátást nem igényel. 15 százalékuk bár kórházi ellátásra szorul, állapotuk nem olyan súlyos, míg a betegek öt százaléka kritikus állapotban intenzív osztályos ellátást igényel. Utóbbiak aránya kicsinek tűnik ugyan, de nem kevés betegről van szó: tízezer fertőzött esetén már ötszáz emberről beszélünk, és ők azok, akiket nagy eséllyel lélegeztetőgépre kell tenni. A koronavírus ugyanis kétoldali tüdőgyulladást okoz, és a fertőzöttek öt százalékénál olyan súlyos tüneteket idézhet elő, hogy a szervezet a tüdőn keresztül nem képes megfelelő mértékben oxigént felvenni, így a többi létfontosságú szervhez nem jut kellő mennyiségben ez a sejtek számára üzemanyagként szolgáló gáz. Itt jön segítségként a respirátor, ami – hangsúlyozta a 24.hu által megkérdezett szakorvos – nem gyógyítja ugyan a koronavírust, de támogatja a tüdőt és ezen keresztül a többi szerv működését addig, amíg az immunrendszer le nem küzdi a fertőzést és a légzőszerv el nem kezd magától gyógyulni.

Lovas András aneszteziológus, ideje nagy részét kritikus állapotú betegekkel tölti az intenzív osztályon. A 24.hu-nak elmagyarázta, mennyi minden szükséges egyetlen lélegeztetőgép működtetéséhez is, és miért nemcsak az számít, hogy mennyi gép áll rendelkezésre, hanem az is, hogy a gépek működtetéséhez milyen feltételek adottak.

A respirátor mellé ugyanis a betegnek szükség van még gyógyszeradagoló pumpákra, különböző hatásmechanizmusú gyógyszerekre, megfelelő humánerőforrásra, betegőrző monitorokra, vagy akár dializáló gépre és más orvosi eszközökre is – sorolja az orvos, aki hozzáteszi, a respirátor csak egyetlen szervpótlást támogató eszköz a hosszú sorban, márpedig a koronavírusos beteg is tud veseelégtelen lenni és kell majd neki dialízis, ahogyan szívinfarktust is kaphat, vagy szövődményként a gyomruk is kilyukadhat, és be kell tolni őket a műtőbe.

A lélegeztetőgépek működtetéséhez minden esetben oxigén és nagyon gyakran sűrített levegő is kell. Előbbit juttatják a beteg szervezetébe, utóbbi pedig a gép mechanikus részeinek működtetéséhez szükséges. Ahhoz, hogy az oxigén, illetve a sűrített levegő eljusson magához a géphez, gázkiállások és csatlakozók kellenek. Illetve vezetékhálózat, amin keresztül a gáz megérkezik a kórház területén található több száz liter űrtartalmú tartályból. A kórház falában futó orvosi oxigént szállító csöveket úgy kell elképzelni, mint a lakásunkban az elektromos vezetéket. A lélegeztetőgép csöveit, amelyeken érkezik az oxigén és a sűrített levegő, kiállásokba kell csatlakoztatni. Csakhogy nem minden kórházban van vezetékhálózat az oxigénhez.

Ahogy a lakásoknál sem lehet akármennyi fogyasztót rácsatlakoztatni az elektromos hálózatra, mert a túlterhelés lecsapja a biztosítékot, úgy a kórházi épületben sem biztos, hogy lehet egyszerre ötven lélegeztetőt üzemeltetni, mert nem bírja el a vezetékhálózat.

Alapos tervezést igényel a beszerelésük, mert ki kell számítani, milyen vezetékhálózat és központi gázellátás szükséges.