• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mindenki nyugodjon le, avagy tablettás lelkigondozás?

Lapszemle Forrás: Hetek
Mindenki nyugodjon le, avagy tablettás lelkigondozás?

Még a csecsemőkre is jut egy-egy harmincas kiszerelésű nyugtató a több százmillió szemből.

Évente 280 millió szem fogy a legnépszerűbb nyugtatókból Magyarországon – vagyis még a csecsemőkre is jut egy-egy harmincas kiszerelésű Xanax vagy éppen Frontin. A túlterhelt kórházi osztályokon gyakran alapból adagolják ezeket, de hétköznapi „válságkezelésként" is bevett gyakorlat a nyugtatózás - olvasható a hetek.hu portálon.

A pszichés gondokra, betegségekre (feszültség, szorongás, depresszió stb.) az alapértelmezett válasz nálunk is a nyugtató- illetve serkentőszerek használata.

„Évek óta tendencia, hogy a túlterhelt kórházi osztályokon, ahol kevés a nővér, a lázlapra eleve felírják a Xanaxot vagy a Frontint, hogy a betegek kevesebbet panaszkodjanak. Meglehet, hogy így nyugodtabbak lesznek a műszakok, ám ezek a gyógyszerek viszonylag gyorsan fizikai és pszichés függőséget okozhatnak. A kórház után a háziorvos is ugyanezzel a lendülettel írja fel a nyugtatókat, hiszen látja, hogy a szakorvos is alkalmazta azokat, ráadásul vérnyomáscsökkentő hatásuk is van, ami a legtöbb esetben szintén nem hátrány" – mondta a Heteknek egy témában jártas gyógyszerész, aki szerint ez a gyakorlat is hozzájárult ahhoz, hogy sok nyugdíjas számára napi szükséglet a nyugtatófogyasztás.

„Kétségtelen, hogy az orvosok könnyen felírják az altatót vagy a nyugtatót. Vannak, akik eleve úgy jönnek a rendelésre, hogy ezt vagy azt a fajtát szeretnék. Ilyenkor igyekszem felhívni a figyelmet arra, hogy ez csak átmeneti megoldás lehet, és hogy ha mindenképp tablettát szeretnének, akkor vannak gyógynövényalapú alternatívák is, de ezek a páciensek a legtöbbször ezen már túl vannak" – számolt be tapasztalatairól egy vidéki háziorvos, aki szerint sokakban már alapból van egy lelki függőség: akkor érzik magukat biztonságban, ha megvan a megszokott nyugtatójuk – erre jön rá aztán a fizikai függőség. Megjegyezte: nem csak az idősebbek élnek nyugtatókkal, nála például jellemzően középkorúak az érintettek.

„Éppen a közelmúltban történt, hogy egy 13 éves gyerek rosszul lett a helyi általános iskolában. Kiderült, hogy bevett egy szemet az anyukájának felírt Xanaxból, és energiaitalt ivott rá. Ha ez nem is mindennapos jelenség, arra jól rávilágít, hogy a lelkiprobléma-kezelés hiányosságai hogyan öröklődnek generációról generációra" – idézi fel egy iskolai védőnő, aki azt tapasztalta, hogy a szülők egy része, ha gond van a gyerekével vagy a házasságán belül, szinte automatikusan nyúl a nyugtatók után. „A baj nem önmagában a gyógyszerrel van, hiszen ez adott esetben adhat egy lökést, hogy az illető érzelmileg talpra álljon, és elkezdje kezelni azt az élethelyzetet, ami a feszültséget vagy a szorongást előidézi. Csakhogy a nyugtatót jellemzően nem segítségként, hanem megoldásként alkalmazzák, és nem néznek szembe a realitással" – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy korábban jellemző volt, hogy egyes betegek kéthetente jártak a háziorvoshoz újabb receptért – ami azt jelentette, hogy az illető vagy az előírtnál többet szedett be a nyugtatóból, vagy az adagját másokkal is megosztotta, esetleg kereskedett vele. A szigorúbb szabályozásnak köszönhetően azonban ma már nem lehet felíratni újabb adagot, amíg az előző terápiás ideje le nem járt.

A teljes cikk a Hetek című hetilapban olvasható.