Nem tudjuk, hosszú távon milyen egészségügyi kockázatot jelentenek a napi életvitelünk során szervezetbe kerülő anyagok.
2005-ben a Természetvédelmi Világalap kutatást végzett, vért vettek 12 európai országból önkéntesen jelentkezett családoktól. Három generáció adataira voltak kíváncsiak. 107 vegyi anyag nyomait keresték a vérben, egyrészt olyanokét, amelyek napjainkban is engedélyezett vegyületeké és megtalálhatóak a mindennapokban használt tárgyainkban, az élelemiszerekben. Másrészt olyanokét kutatták, amelyek felhalmozódnak a szervezetünkben, használatukat már évtizedekkel ezelőtt betiltották, mint például a rovarölő DDT-ét – olvasható a duol.hu portálján.
Volt olyan vizsgált magyar, akiben a DDT bomlástermékéből, aminek 200 év a lebontási ideje és a köldökzsinóron keresztül maradványai az utódba is átadhatók – 2700 egységnyi mennyiséget találtak, holott az átlag 590 egység volt. A vizsgált több ezer vérmintában átalgosan, személyenként 37 mérgező vegyi anyagokat mutattak ki.
Óriási gond, hogy nem tudjuk, hosszú távon milyen egészségügyi kockázatot jelentenek ezek az anyagok, amelyek a napi életvitelünk során a kozmetikumokkal, az élelemiszerrel, a tárgyak használatával, a belélegzett levegővel, a megivott vízzel a szervezetbe kerülnek. Azt sem tudjuk pontosan, hogy ezek az anyagok a szervezetben felhalmozódva, egymás mérgező hatását hogyan erősítik fel. S, hogy milyen mérgek kerülhetnek még a szervezetünkbe? Sajnos mi magunk juttatjuk be ezeket bizonyos élvezeti cikkek fogyasztásával, ilyen a dohányzás, az alkohol és a kábítószerek, melyek testünket és lelkünket mérgezik és felőrlik.
További részletek a portálon olvashatók!