MINTA - az intenzív terápiában is jó irány a központosítás

Mindössze két érvényes protokollal rendelkezik az aneszteziológiai és intenzívterápiás-szakma az Egészségügyi Szakmai Kollégium irányelvkeresője szerint. Az új irányelvek kidolgozásában is szerepet vállalna a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Intenzív Terápiás és Aneszteziológiai (MINTA) Munkacsoportja, amelynek vezetőjével, Lovas Andrással a kórházi fertőzésekről is beszélgetett a MedicalOnline. 

Mikor és milyen céllal alakult meg a MINTA munkacsoport?

Tavalyi megválasztásakor Álmos Péter kamarai elnök kiemelt vállalása volt, olyan csoportok kialakítása, amelyek a szakmai vonalat erősítik a szervezeten belül, hiszen a MOK elsősorban hivatásrendi köztestület és nem szakszervezet, bár a tagságnak érezhető elvárása az erős érdekvédelem is. A munkacsoportok azt segítik elő, hogy bekapcsolódhassunk a hazai orvosszakmai vérkeringésbe, hiszen a kamara az a szervezet, amely a legtöbb, aktívan a betegágy mellett dolgozó kollégát tömöríti, így gyakorlati tapasztalatokkal tudjuk támogatni a gyógyítás tudományát, legyen szó jó gyakorlatokról vagy a szakmai irányelvek, helyi protokollok kialakításáról. Ezért hívtuk életre a munkacsoportot 2024 januárjában, amely jelenleg 24 tagot számlál.

Versenytársat kapott az Egészségügyi Szakmai Kollégium Aneszteziológia és intenzív terápia tagozata?

Egyáltalán nem, éppen az együttműködésre törekszünk minden szakmai szervezettel annak érdekében, hogy minél szélesebb körben aktivizáljuk és informáljuk az anesztézia és az intenzív terápia területén dolgozó kollégákat. Már felvettük a kapcsolatot a tagozat elnökével, Molnár Zsolttal, aki a hazai szakmai, tudományos élet területéről éppen úgy rendelkezik fontos tapasztalatokkal, mint a külföldi jó gyakorlatokról és a betegágy melletti munkáról. Ugyancsak szoros együttműködésre törekszünk a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társasággal (MAITT), amelynek elnökével, Gál Jánossal már fel is vettük a kapcsolatot.

Mi a MINTA munkacsoport elsődleges feladata?

A MINTA aktív tagjaival havonta egy alkalommal ülünk össze, ilyenkor egy adott témakör kerül terítékre.  Legutóbb az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Szervkoordinációs Irodájának vezetőjével, Mihály Sándorral egyeztettünk arról, hogy miként javíthatnánk a donációs aktivitáson, a következő megbeszélésen pedig az akut műtétek besorolása lesz a téma. Útjára indítottunk egy kérdőívet is, amelyet eddig 300 kolléga töltött ki. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen a szakma helyzete, ide értve az intenzív osztályok kubatúráját, felszereltségét, gyógyszeres ellátottságát, a nővér-beteg arányt. Kérdezünk a szakképzésről és az anesztézia helyzetéről a magánellátásban. A szakma számára azonban a fókuszpontok meghatározása lenne a legfontosabb, amelyekhez viszont egy valid, naprakész adatokat összesítő regiszterre lenne szükségünk. Az egységes intenzívterápiás és aneszteziológiai adatnyilvántartással kapcsolatos ötleteinket, javaslatunkat már be is nyújtottuk a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságának.

Állami fenntartású regiszterre gondol?

A MAITT kezel egy online anesztézia regisztert, és vannak egyéb jelentési rendszerek, de valóban olyan regiszterre lenne szükség, amelybe kötelezően és országosan, naprakészen gyűjtik az adatokat, ami csak központi akarattal és felügyelettel oldható meg. Ha a szakállamtitkárság rábólint a központi regiszter létrehozására, abban a MINTA, de szerintem a többi, a szakterületen működő társaság is partner lenne. Megjegyzem, más szakmákban is jó szolgálatot tennének a központi adatbázisok, amelyekből a visszacsatolások nyomán úgy a szakma, mint a döntéshozó számára is számos, a napi munkát támogató tanulság lenne levonható.

Például?

Például látnánk, hogy egy adott pillanatban egy adott kórházban hány beteg fekszik, és ha valahol szűkülnek a kapacitások, helyet tudnánk biztosítani másutt a kritikus állapotú betegeknek. A koronavírus-járvány idején nagyon jó szolgálatot tett volna egy ilyen adatbázis, amely bármilyen más katasztrófahelyzetben segíthetné a tervezési feladatokat, a betegek elosztását akár megyénként, régiónként, de országosan is. Az adatok megmutatnák, hogy mely intézményekben lenne szükség többletmunkaerőre, felszerelésre, és melyek azok az ellátási pontok, ahol annyira kevés az intenzív ellátásra szoruló beteg, hogy nincs értelme fenntartani ilyen osztályt.

Ezek szerint egyetért a szakpolitika központosítási törekvéseivel?

Az ellátások centrumosítása jó irány, 2024-ben nincsen létjogosultsága egy négyágyas intenzív osztálynak, amely sem felszereltségében, sem létszámában nem felel meg a szakmai minimumfeltételeknek.

A teljes interjú a MedicalOnline-on olvasható.