Mire menjen a több pénz az onkológiában?

Sorra jelennek meg olyan új rákgyógyszerek, amelyek „komoly áttörésként" pár hónapos, jobb esetben néhány éves túlélést jelentenek. Már amennyiben patológiai vizsgálattal meg tudják mondani, jók-e az adott betegnek. Utóbbira viszont alig van keret, ahogyan szűrésekre és valós gyógyulást eredményező műtétekre is többet kellene költeni. Valahogy fordítva ülünk a lovon - írta a Magyar Nemzet.

Egyre több új rákgyógyszert jegyeztetnek be a gyártók. Ezek főleg a betegség kései stádiumában nyújthatnak segítséget, amikor már az is sokat jelent, ha sikerül néhány hónappal meghosszabbítani a páciens életét. Ugyanakkor a betegeknek az adná a legtöbbet, ha rendszeresen szűrnék őket, ha pedig daganatot találnak szervezetükben, időben megkapnák azokat a kezeléseket, amelyekre szükségük van. Vagyis inkább a megelőzésre és a gyors beavatkozásra kellene fektetni a hangsúlyt a túlélést kitoló gyógyszerek helyett. Míg ugyanis a hererákok és a limfómák egy része gyógyítható lehet kemoterápiával, addig a daganatok nagy részénél csak a műtét és a sugárterápia jelenti a biztos gyógyulást.

A statisztikák eléggé beszédesek: a rosszindulatú daganatból meggyógyuló betegek 49 százaléka sebészi kezelésnek köszönhetően épül föl, míg 40 százalékuknál a sugárkezelés eredményez gyógyulást, 11 százalékuknál pedig a kemoterápia. Ehhez képest Magyarország a gyógyszerekre költ legtöbbet. Persze ez részben azért van így, mert a későn felismert és előrehaladott, illetve az áttétes eseteket nem lehet csak sebészileg vagy sugárzással kezelni, ott már szinte mindig gyógyszeres terápiára van szükség, még akkor is, ha műtétet is végeztek.

Beszédes, hogy ráfordítás tekintetében hogyan viszonyulunk az uniós mezőnyhöz: mint az a The Lancet Oncology tudományos folyóiratban három éve publikált kutatásból kiderül, az államok daganatos betegségekre szánt forrásaik 56 százalékát sebészetre, 27 százalékát gyógyszerekre, 10 százalékát sugárterápiára, 6 százalékát rákbetegségekhez köthető háziorvosi ellátásra, 1 százalékát pedig emiatt szükségessé vált sürgősségi beavatkozásokra fordítják.

Az ugyanakkor komoly gond, hogy a daganatsebészet Magyarországon erősen forráshiányos, a szükséges egyszer használatos eszközöket, endoszkópokat sokkal kevésbé finanszírozzák, mint a gyógyszereket. Emiatt ha valaki kifogy az eszközkeretéből, akkor vagy nem operál meg több beteget, vagy újrasterilizálja az amúgy 100-200 ezer forintba kerülő eszközöket, ami nem éppen a legjobb megoldás.

Gond az is, hogy a rákbetegségek jelentős részét eleve nem diagnosztizálják időben: kevés a szűrővizsgálat, ha pedig valakinek panasza van, akkor is hosszú időt kell várnia CT- vagy MR-vizsgálatra. Pedig a szűrés és az időben elvégzett műtét vagy sugárterápiás kezelés összehasonlíthatatlanul több emberéletet menthetne meg, mint azok a drága rákgyógyszerek, amelyeket végstádiumnál adnak, jellemzően pár hónapos túlélés reményében. A teljes cikk