• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Mit tud Kelet-Európa a járvány ellen, ami nyugaton nem működik?

Lapszemle 2020.05.23 Forrás: index.hu
Mit tud Kelet-Európa a járvány ellen, ami nyugaton nem működik?

Miért van az, hogy Kelet-Európa országai, a krónikusan forráshiányos egészségügyi ellátórendszerükkel, hatékonyabban birkóznak meg a vírussal?

Az eddigi állás szerint a kelet-európai országok jobban jönnek ki a koronavírus-járvány első hullámából, mint a sok tekintetben fejlettebb nyugati államok. Igaz ez a fertőzések és a halálozások számára is. Mi lehet a titok? A cinikus válasz szerint errefelé az emberek pontosan tisztában vannak vele, hogy mindenféle pandémia nélkül is borzalmas állapotban van az egészségügy, és mindent megtesznek azért, hogy a túlélésük ne a kórházak teljesítőképességén múljon. De csak a fegyelmezettségen és az időben bevezetett korlátozó intézkedéseken múlt? Vagy a helyzeti és időbeli előnyünk volt a kulcs az először lerohant nyugat-európai államokhoz képest? És ez a trend vajon a jövőben is készpénznek vehető? Az index.hu kereste a választ.

A szerdai adatok szerint Görögország áll a legjobban Európában a népességre vetített fertőzésszámban (272/1 millió lakos), őket követi Szlovákia, Bulgária, Albánia, Magyarország (372/1 millió lakos), Ukrajna, Montenegró, Lengyelország, és így tovább, gyakorlatilag az összes kelet-európai ország ott van a lista elején. A lista végén a miniállamok mellett Luxemburg, Spanyolország, Izland, Írország, Belgium, az Egyesült Királyság és Olaszország szerepel.

A halálozások esetében hasonló mintázat olvasható ki, bár e tekintetben Magyarország sokkal rosszabb helyen áll (a 24.-en Európában, 49 halott/1 millió lakossal).

Miért van az, hogy Kelet-Európa országai, a krónikusan forráshiányos egészségügyi ellátórendszerükkel, hatékonyabban birkóznak meg eddig a koronavírussal? A választ részint a görög modell mutatta meg. Szotírisz Ciódrasz infektológus - azóta a koronavírus elleni védekezést irányító operatív törzs vezetője -  már akkor a teljes leállást javasolta a görög kormánynak, amikor még csak Olaszországban volt nagy a baj. A görög siker másik eleme a politikai szereplők között tátongó egyébként mély politikai szakadékok eltűnése lehetett. Az egységet érző emberek hajlamosabbak maguk is kooperálni.

Részben a többi kelet-európai országokban is hasonló okra vezethető vissza a viszonylag jól alakuló járványgörbe. A Wall Street Journal szerint emögött egyértelműen a kellően korán bevezetett drákói lezárás áll. A járványok kezelésében semmi sem fontosabb, mint az idő, és ezzel Kelet-Európában okosan éltek.

- Biztosak voltunk benne, hogy a kórházaink nem lennének képesek kezelni a [súlyossá váló] helyzetet. Muszáj volt cselekednünk – nyilatkozta ritka őszinteséggel Adam Vojtěch cseh egészségügyi miniszter aznap, amikor bevezették a kijárási korlátozásokat, miközben Boris Johnson azt mondta a briteknek, hogy éljék tovább az életüket, mintha mi se történt volna. Emellett érvel Sławomir Dębski lengyel politikai elemző is: „Nyugaton az emberek azt hiszik, hogy a remek egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező high-tech társadalmak mindennel képesek megküzdeni. Emiatt az az illúziójuk alakult ki, hogy bőven van idejük, és megvannak az eszközeik arra, hogy a hirtelen jött járványokat is lebirkózzák. A fő motiváció a legtöbb kelet-európai országban az egészségügyi rendszer képességeiben való kételkedés volt. Továbbiak a cikkben

 

Legolvasottabb cikkeink