Ficzere: végleges megoldást csak a valós költségeken alapuló finanszírozástól, illetve az intézményrendszer működésének racionalizálásától remélhetünk.
Az egyik legfontosabb feladat a szakdolgozói béremelés folytatása, valamint a műszaki-gazdasági területen dolgozók jövedelmének rendezése – nyilatkozta a növekedés.hu-nak Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke rámutatott, a kórházi adósságok körülbelül 4-5 milliárd forinttal emelkednek havonta, amelynek hátterében a meredeken emelkedő beszerzési és üzemeltetési költségek, valamint a sokszor nem tervezhető személyi jellegű kifizetések állnak. Végleges megoldást csak a valós költségeken alapuló finanszírozástól, illetve az intézményrendszer működésének racionalizálásától remélhetünk.
Mit vár Magyar Kórházszövetség az új kormánytól? A következő ciklusban milyen területeken kell megerősíteni a magyar egészségügyet?
Nagyon örültünk az orvosi béremelésnek és a paraszolvencia kivezetésének, ugyanakkor számos olyan lépés vár még ránk, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a rendszer zökkenőmentesen működjön. Egyik legfontosabb feladatunk a szakdolgozói béremelés folytatása, valamint a műszaki-gazdasági területen dolgozók jövedelmének rendezése.
Évek óta reméljük, hogy a finanszírozás az ellátás valós költségeire épül majd, és figyelembe veszi az ellátás minőségét, eredményét, valamint az intézmény progresszivitási szintjét. Nem kell minden ellátási formát (főleg a műtétes szakmák esetében) minden intézményben elérhetővé tenni. Kizárólag ott kell azokat végezni, ahol minden szükséges feltétel rendelkezésre áll - meghatározott éves beavatkozásszám, kellő számú és képzettségű szakember, megfelelő eszköz, infrastruktúra, finanszírozás.
Változtatni kell az intézményi kultúrán, a kommunikáción, és különösen nagy figyelmet kell fordítani a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésére, folyamatos továbbképzésére, mentális támogatására.
Szintén várat magára az intézmények működésével kapcsolatos hiteles információszolgáltatás. Ellenőrizhető és számonkérhető intézményi üzemeltetés kizárólag akkor várható, ha a menedzsmenti döntések strukturált módon és céllal gyűjtött adatokra támaszkodnak.
Szükség van ugyanakkor a betegek számára összegyűjtött valid információkra is, amelyeket jól érthető módon és megbízható felületeken kell közzétenni, segítve ezzel a lakosságot az egészségügyi problémáikkal kapcsolatos döntéseik meghozatalában.
Az év elején a növekedés.hu-nak azt mondta, hogy az egészségügyi ellátórendszer, illetve a kórházak szempontjából a szakemberhiány a legnagyobb probléma. . Lát-e kitörési lehetőséget? Vannak-e olyan nemzetközi példák, amelyeket át lehetne venni?
Változtatni kell az ellátás fókuszán, a kórházközpontú megközelítés helyett a prevencióra és az utókezelésre szükséges fektetni a hangsúlyt.
Aktív kórházi ágyakon kizárólag azokat a betegeket kell kezelni, akiknek az állapota ezt megkívánja. Az utógondozást - ha lehetséges - a betegek otthonában, vagy az erre a területre szakosodott rehabilitációs, ápolási, esetleg krónikus ellátást nyújtó intézményekben kell végezni.
Ebben a folyamatban komoly segítséget nyújtanak az informatikai megoldások. Így a telemedicina különböző formái (távdiagnosztika, távfelügyelet, applikációk, betegportálok, okoseszközök stb.), a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek, amelyek alapvetően a gyors és pontos diagnózisfelállításban kapnak nagy szerepet, de a kórtermekben működő, az ápolószemélyzetet valamennyire helyettesítő robotok is a mindennapok részeit képezik már számos országban.
Továbbiak a teljes cikkben