Az új vírus merőben másként viselkedik, mint a korábban az állatokról az emberekre adaptálódott koronavírusok.
- Előnye is van annak, hogy az új koronavírus terjedése is épp a szezonális influenzajárvány idejére esik, mondta Jankovics; az influenzajárvány miatt ugyanis egyébként is aktív a járványügyi diagnosztikai apparátus. Országszerte száz háziorvos és ugyanannyi házi gyermekorvos küldi heti rendszerességgel a mintákat az influenzaszerű megbetegedésekről. Mivel a koronavírus okozta fertőzések és az influenzavírus okozta megbetegedések esetében a tünetek ugyanazok, ezekből a mintákból a szakemberek azonnal ki tudják szűrni a 2019-nCoV megjelenését. Ezért lehet nagy biztonsággal mondani, hogy eddig Magyarországon nem jelentkezett még orvosnál olyan beteg, akinél az új koronavírus okozott volna súlyos tüneteket - mondta el a Quibitnek Jankovics István virológus, a WHO hazai influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosa.
- Miután vadonatúj humán kórokozóként gyorsan képes terjedni, és egyelőre semmilyen ellenszer nem tartóztatja fel, az új koronavírus terjedését vélhetően a jövőben is óvatosság és szigorú intézkedések kísérik majd. A szakemberek szerint az új vírus azért is figyelemre méltó, mert a jelek szerint merőben másként viselkedik, mint a korábban az állatokról az emberekre adaptálódott koronavírusok. Míg a SARS 8096 embert betegített meg és 774-nek okozta a halálát, a MERS 2494 fertőzöttből 858 áldozatot szedett, addig a 2019-nCoV a cikkünk megjelenésekor hivatalosan 81191 embert betegített meg, akik közül 2768-nak követelte az életét.
Jankovics ugyanakkor kiemelte, hogy addig, amíg a halálozási ráta nem ugrik meg, vagy a vírus okozta tüdőgyulladás nem kezd áldozatokat szedni az életerős, egészséges fiatalabb betegek körében is, érdemes higgadtnak maradni. A virológus szerint a ráta nem egyik pillanatról a másikra ugrik meg, hanem hosszabb folyamat eredményeként, amelynek során a vírus folyamatosan adaptálódik a környezetéhez. Ahhoz, hogy ezt nyomon lehessen követni, figyelni kell a viselkedését, és védekezni sem árt ellene. A kézfertőtlenítők használata, illetve a gyakori kézmosás ebben nagy segítség lehet, éppúgy, mint a szájmaszkok viselése. Utóbbi nemcsak abban segít, hogy biztonságosabb legyen tömegközlekedési eszközökre szállni, hanem, mondja Jankovics, például azt is megakadályozza, hogy a következő kézmosásig koszos kézzel dörzsölgesse valaki megszokásból a szemét vagy az orrát.