Mitől lesz jobb a nőknek Magyarországon?

Meglehetősen kettős képet mutat a nők foglalkoztatása: miközben a munkanélküliségi rátájuk viszonylag magas, a foglalkoztatás a csúcson van, bár még ez az arány is messze az uniós átlag alatt van. Tavaly óta van női foglalkoztatásért felelős miniszteri biztossal Szalai Piroskával a Napi.hu portálja arról beszélgett, mi áll ezek mögött a számok mögött, illetve hogyan változott a nők foglalkoztatási helyzete a kinevezése óta.

- Önt 2012-ben nevezték ki a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosnak. Amikor nekiláttak a munkának, hol látták azokat a kardinális pontokat, ahol a női foglalkoztatás terén bele kellett nyúlni a rendszerbe?

- A legelső megbízásom idején azt vizsgáltam, hogy a női erőforrásokkal hogyan gazdálkodhatnánk igazán ésszerűen. Négy csoportot kell külön kezelnünk: a fiatalok, idősek, alacsony iskolai végzettségűek és kisgyermekesek csoportját. Az aktív korosztályon belül az 55-59 évesek körében a foglalkoztatási ráta 2000-től 30 %-kal emelkedett 19,8-ről 50,5 %-ra, míg az európai átlagos növekedés csak 18 %-os volt. Látható, hogy ebben a korosztályban a foglalkoztatás bővülése majdnem kétszerese volt az uniós átlagnak. A fiatalok esetében azonban éppen ellenkező folyamatoknak lehettünk tanúi, hisz a ráta a 2000-ben mért 44,5 százalékról 13 százzalékkal csökkent, míg az uniós átlag csupán 3,7 %-os esést mutatott. Hazánkban az 55-59 éves korosztályban jelenleg minden második, a 20-25 évesek között minden harmadik, az érettségi nélküliek között minden negyedik és a kisgyermekesek között pedig minden harmadik nő dolgozik.

– Az olyan intézkedések, mint például a korkedvezményes nyugdíj vagy a rokkantnyugdíj szigorítása, mennyire játszott közre az 55 évesnél idősebbek rátájának alakulásában?

– A nyugdíjkorhatár kitolódása nagyon erősen hozzájárult ehhez. Azt is fontos tudni ugyanakkor, hogy csak a nyugdíjkorhatár kitolását a munkaerőpiac még önmagában nem értékelné, ha közben nem bővültek volna a foglalkoztatási kompetenciái ezen csoportoknak. 10-15 éve az átszervezéseknél a munkáltatók a megszüntetett munkakörökben dolgozókat előszeretettel küldték előnyugdíjba ahelyett, hogy átképezték volna őket, vagy más módon tették volna alkalmassá más munkakörre.

– Sokszor elhangzik mostanában, hogy a nők foglalkoztatása a csúcson van, a másik oldalon viszont ott van az is, hogy a munkanélküliségi ráta ebben a csoportban is elég magas, továbbá, hogy a nők foglalkoztatása mélyen az EU-átlag alatt van. Mi áll ezek mögött az adatok mögött?

– Ez valóban egy nagyon Janus-arcú jelenség. A magyarázatához a múltba kell visszatekintenünk, ahol látjuk, hogy a női foglalkoztatás történelmi mélypontja 1997 volt, amikor a ráta 44,5%-on állt. 1997 és 2003 között ez az érték növekedésnek indult az uniós átlaggal azonosan, a két görbe párhuzamosan haladt. 2003-ra 50-51% közötti értékeket értünk el, amelyet stagnálás követett, miközben az uniós szint emelkedett tovább.

A teljes beszélgetés a Napi.hu portálján olvasható!