Mitől szül többet a nő?

Nincs kellő presztízse a gyerekes anyáknak, a nők alig szólhatnak bele, milyen körülmények között szeretnének szülni– ilyen és ehhez hasonló érvek hangzottak el azon a kerekasztal-beszélgetésen, ahol a szakemberek azt a kérdést firtatták: miért szül – pontosabban nem szül – a magyar nő? – olvasható a Szabad Föld – online oldalán.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Lesley Page bábaprofesszor, a Brit Királyi Bábakollégium elnöke is, aki elmondta: Angliában az elmúlt tíz évben 22%-kal emelkedett a születések száma. A növekedés részben annak köszönhető – vélekedett a bábaprofesszor -, hogy egyre „nőközpontúbb" a várandósok ellátása. Odafigyelnek a kismamákra, bevonják őket a döntésekbe. Amikor a leendő anyuka bekerül a terhesgondozásba, a legelső kérdés, amit föltesznek neki: otthon szeretne-e szülni vagy a kórházban? Ebben nincs semmi meglepő, hiszen Angliában ugyanaz a szülésznő (bába) kíséri a szülést, bármelyik helyszínt válassza is a kismama. A normális lefolyású szülések levezetése a bábák dolga – őket erre képezték ki – emelte ki Lesley Page. Az anyuka csak akkor találkozik orvossal, ha valamilyen komplikáció merül föl. Kemény utat tettek meg Angliában a bábák azért, hogy bebizonyítsák: biztonságos az otthon szülés – húzta alá a bábaprofesszor.

A szülőképes nők Magyarországon átlagosan 1,3 gyermeket vállalnak, pedig eredetileg többet terveznek; az otthon szülő nők pedig az átlagosnál több, akár 4-5 gyerek mellett is döntenek. Görbicz Adria bába elmondta, sokan a kórházi traumatikus első szülésük után keresik föl őket azzal, hogy a második babát már otthon szeretnék világra hozni. Több édesanya is elmondta: fölösleges beavatkozásokat végeztek el rajtuk, sokszor nem vonták be őket a döntésekbe, azt sem tudták, mi történik velük. Bekerültek a kórházi gépezetbe, s szinte futószalagon szülték meg a csecsemőjüket. Nálunk még mindig az a szemlélet uralkodik, hogy a születés a gyerekért van. Mit számít a nő?! – tette hozzá a húszéves tapasztalattal rendelkező bába.

Azért akadnak kezdeményezések, hogy ne legyen „kórházszagú" a szülés, és méltó helyre kerüljön a szülésznők rangja, tudása. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban például a szülésznők öt éve vezethetnek természetes szülést, orvos beavatkozása nélkül. A felsőfokú végzettségű szülésznők féléves képzésen vettek részt, de a 40 szakemberből mindössze 18 vállalta, hogy egyedül is világra segíti a babákat. Eleinte az anyukák is bizalmatlanok voltak, alig 15-20 százalékuk hagyatkozott a szakértelmünkre. Mára ez az arány 60%-ra emelkedett, ezek a kismamák szinte alig látnak orvost – nyilatkozta dr. Csákány György, a kórház osztályvezető főorvosa, aki arra a kérdésre, hogy más kórházakban miért nem kezdeményezik az orvosok a szülésznők „előremenetelét", Csákány így reagált: a paraszolvencia miatt. Azt is hozzátette, poroszos szellemiségű országban élünk, a szülés területén is nehezen változik a szemlélet.

Egyre többen hoznák világra a gyermeküket otthon, ám mindössze három bábának van működési engedélye az országban, mivel túl drága és körülményes annak megszerzése. A nemrég életbe lépett minisztériumi rendelet sem könnyíti meg az otthon szülést választó anyák helyzetét, mivel az ellátásnak ezt a formáját a magán-egészségügybe sorolta. Komoly forintokat kell fizetni érte, így csak a módosabb családok engedhetik meg maguknak – húzza alá a lap.

Horváth Ildikó, az Egészségügyi Államtitkárság főosztályvezetője elképzelhetőnek tartja, hogy a bábák már a terhesgondozásban is komolyabb szerepet kapjanak, ami tehermentesítheti az orvosokat. Azon kérdésre, hogy a tb miért nem támogatja az otthon szülést – hiszen a szülés az alapellátás körébe tartozik, ezért állami feladatnak kellene lennie, bárhol is történjen –, az illetékes így felelt: felsőbb szinten született meg a döntés.